Őszre kész a csatlakozási szerződés

Maga a csatlakozási szerződés igen rövid, valószínűleg egy oldalt meg nem haladó szöveg lesz, amelyben csak a legalapvetőbb megállapításokat szögezik le a felek. A legutóbbi csatlakozások mintája szerint ezt követi egy mintegy 30 oldalas, száz-kétszáz paragrafust tartalmazó csatlakozási megállapodás (záróakta), amely a tárgyalások során kialakított csatlakozási feltételeket rögzíti. Ennek a záróaktának vélhetően néhány tucat melléklete lesz, s ezek több száz oldalon keresztül sorolják fel aprólékosan a csatlakozási feltételek legkülönfélébb technikai részleteit.

A csatlakozási szerződés szövegezése ezen technikai részletek tisztázásával kezdődik. Az Európai Bizottság a 31 fejezetre osztott csatlakozási tárgyalássorozat kilenc legegyszerűbb (ideiglenesen már lezárt) fejezetére vonatkozóan elküldte a magyar kormánynak az úgynevezett technikai adaptációs listákat, amelyeket a kormánynak kitöltve kell visszaküldenie, s a szöveg a bizottsági ellenőrzés után kerülhet az EU tanácsának titkársága elé.
Ezek a listák a csatlakozási tárgyalásokon, az azokat megelőző átvilágításon, a különféle szakértői egyeztetéseken, monitoringjelentésekben kialakított egyezségek egyfajta közös "végtermékét" próbálják megszövegezni. Miként nevük is mutatja, egyelőre pusztán technikai kérdésekről van szó, vagyis konkrétan mely uniós jogelemeket (rendeleteket, irányelveket stb.) hogyan kell módosítani a magyar csatlakozás miatt.

Az egyik elsőként lezárt és legegyszerűbb fejezet, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása esetében például holnap ül össze a kormány európai integrációs tárcaközi bizottságának illetékes munkacsoportja, hogy elfogadja a kkv-fejezet technikai adaptációs listájába írandó magyar adatokat. Itt csupán olyan megállapításokat kell a listára felvenni, hogy az uniós intézményrendszeren belül a kkv-kkal kapcsolatban működő különféle bizottságok és munkacsoportok mindegyikében legyen Magyarországnak képviselője (összesen alig 3-4 jogszabályról van szó).

Hasonlóan egyszerű munkát jelent például a statisztika fejezetének adaptációs listája, ahol olyan "feladatokat" kell megoldani, mint a magyar régiók nevének, vagy a MÁV-nak a beírása a különféle uniós jogelemekbe. Az adózás fejezetében bizonyos adófajták nevét az egyértelműség kedvéért minden tagország hivatalos nyelvén fel kell tüntetni a rá vonatkozó uniós jogszabályban, más jogelemekben magyarul kell feltüntetni a "részvénytársaság" szót. Az oktatás és képzés fejezetével kapcsolatban például az uniós szakképzési tanácsadó bizottságában kell megnövelni a létszámot a magyar csatlakozás következményeként.

Később természetesen jóval fontosabb témákra is sor kerül a szerződés szövegezése folyamán, a csatlakozás legsúlyosabb vitatémáival kapcsolatos szövegrészek kidolgozásának befejezésére azonban nyilvánvalóan csak akkor kerülhet sor, ha sikerül megállapodni minden tárgyalási témában (hiszen a tárgyalások alapelve, hogy amíg nincs minden kérdésben egyezség, addig minden kérdésben csupán ideiglenesnek tekinthető a megállapodás). A magyar fél mindenesetre azt szeretné, ha szeptemberre elkészülne a teljes szerződés, záróaktával és mellékleteivel, s csupán a tárgyalásokon az akkor még nyitva lévő kérdésekkel kapcsolatos részek maradnának üresen.

A több száz oldalra rúgó mellékletek összeállításának megkezdésével elindult a magyar EU-csatlakozási szerződés végső formába öntése. A magyar fél azt szeretné, hogy szeptemberre lehetőleg kész legyen az ünnepélyes deklarációk mellett számos apró technikai részletet tisztázó szerződés szövege, s utána már csak a csatlakozási tárgyalásokon akkor még nyitva lévő kérdések helye maradjon üresen. Urkuti György-->