A jövő évtől két-háromszorosára emelkednek az igazságügyi szakértői munkadíjak. Hosszú évek után nő a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő fizetsége is. Az intézkedések költségvetési kihatása az előzetes becslések szerint 1-2 milliárd forint. A közelmúltban hozott igazságügy-miniszteri rendeletekről Gadó Gábor, a tárca helyettes államtitkára egyebek közt kifejtette: a költségvetési teherrel szemben nagyobb a díjemeléseknek az igazságszolgáltatás gyorsaságában és a közreműködők szakértelmében remélhető haszna. Véleménye szerint a bíróságoknak dolgozó szakértőt meg kell fizetni, különben aligha várható el tőle valóban gyors és színvonalas munka. Hasonlóképpen illúzió elvárni a pártfogó ügyvédtől, illetve a kirendelt védőtől, hogy megbízása során szaktudása legjavát nyújtsa a jelenlegi tarifáért, és ne pusztán karitatív tevékenységnek tekintse feladatát.

Az igazságügyi szakértők ma egy többször módosított 1986. évi rendelet alapján óradíjat, tételes munkadíjat, illetve költségtérítést kapnak. Járandóságuk emelését az utóbbi években szinte mindig tervezte az igazságügyi tárca, ám mindössze a költségtérítésben történt csekély változás, egyébre nem jutott fedezet. Jövő januártól nem csupán a különböző vizsgálatokra megállapított költségátalányok emelkednek, hanem jelentősen nőnek munkadíjak is. Az orvos szakértőnek például egy személyi vizsgálatért és szakvéleményért ez idő tájt járó 2500 forint 5000-re módosul. A pszichológus szakvéleménye a mostani 1600, illetve 1200 forint helyett 5000 és 3800 forintot ér majd. A rendelet érdekessége, hogy megelőzte a tavaly elkészült, ám parlamenti vitára már nem került igazságügyi szakértői törvényt, amely a piacosítható szakértői közreműködést kívánta megalapozni. Gadó Gábor úgy vélekedett, hogy a díjak megemelése ma fontosabb, mint a törvény, amit várhatóan további egyeztetések után terjesztenek majd a leendő Országgyűlés elé.

Régi igényt igyekszik kielégíteni a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő fizetségéről szóló új jogszabály. A pártfogó ügyvéd díjazását szabályozó rendelet csaknem húszéves. Kimondja, hogy az ügyvédi munkadíjak alapulvételével kell megállapítani a tarifát. Az pedig - ha az államnak kell állnia - a megállapítható fizetség fele, de peres eljárásban legfeljebb 1300 forint, nem peres ügyekben legalább 130, maximum 400 forint. Az új szabály az elsőfokú bírósági peres eljárásban legkevesebb 2000, legfeljebb 12 ezer forintot ír elő. A kirendelt védőnek pedig - akit jelenleg a tárgyalás első órája után 1000, majd minden további megkezdett óra után 500 forint illet meg - 2000 forint óradíj jár. Ügyvédi körökben változatlanul keveslik az összegeket. Erre is figyelemmel az igazságügyi tárcánál nem tartják kizártnak a későbbiekben a további egyeztetéseket a kamarákkal.

A jogi képviselők szorgalmazták elsősorban a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló jogszabály módosítását, amely most az új rendeletcsomag része, és már április végén hatályba lép. Lényege, hogy pernyertes fél ügyvédi költsége - a reális mértékig - a pervesztesre terhelhető. Bírósági meglátások szerint kétségkívül időszerű volt már a díjemelés. Sokak számára érthetetlen viszont, hogy a tanúdíjat nem rendezték. Pedig - kis híján immár másfél évtizede - a tanút nem többel, mint óránként 60, legfeljebb azonban napi 330 forinttal fizetik ki az ügy kimenetele szempontjából nemegyszer fontos vallomásáért.

Kende Katalin