Iráni urán: fogytán a türelem

Mára ígért választ az iráni vezetés az amerikai–orosz–kínai–brit-német–francia csomagtervre, amely jelentős gazdasági előnyöket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Irán felhagy az állítólag békés, ám nyugati aggályok szerint részben katonai célú atomprogrammal. Az utolsó napok jelzései alapján nem látszik valószínűnek, hogy Teherán beadja a derekát; Hamid Reza Aszefi külügyi szóvivő a hét végén kerek perec kijelentette, hogy az urándúsítás feladása kormánya számára nem fogadható el. A Reuters arra számít, hogy Teherán egyértelmű igen vagy nem helyett „többdimenziós” választ ad a csomagtervre, ám a nyugat csak az urándúsítás leállítását tartaná elfogadhatónak, így a dolgok „elkenése” nem változtat a lényegen.

Ebben a helyzetben az olajpiac szereplői attól tartanak, hogy az ENSZ szankciókat vezethet be a közel-keleti ország ellen, s ezzel a fekete arany utánpótlását is megzavarja. A hangulatot jellemzi, hogy tegnap tovább emelkedett az olaj ára, ám a valamivel 72 dollár feletti New York-i ár egyelőre elmarad a libanoni háború idején, július 14-én mért 78,40 dolláros rekordtól. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők azonban elképzelhetőnek tartják, hogy a politikai helyzet romlása esetén 80 dollár fölé szökhet az ár. Teherán ráadásul tudatosan szítja a feszültséget: az olajipari miniszter kijelentette, minden lehetséges eszközt – beleértve az olajat is – felhasználnak, ha „megtámadják érdekeltségeiket”.

Más szakértők azonban derűlátóbbak, rámutatva: az ENSZ Biztonsági Tanácsán belüli nézeteltérések miatt nem kell arra számítani, hogy érdemi szankciókat vezetnek be Irán ellen.

Az ázsiai térség a magyar külgazdaság-politika egyik fontos területe, amelyen belül Irán hagyományos kereskedelmi partnerünk. Gazdasági kapcsolatainkat vitás kérdések nem terhelik – tájékoztatott a gazdasági tárca. A kétoldalú árucsere-forgalom volumene ugyanakkor elmarad a lehetőségektől. Az iráni üzleti körök érdeklődése és piaci aktivitása Magyarország iránt az EU-csatlakozásunkat követően érezhetően megnőtt; emögött elsősorban exportszándékok állnak.

Tavaly látványosan emelkedett a magyar kivitel: ez a Magyarországon összeszerelt Nokia mobiltelefon-készülékek közvetlen eladása beindulásának köszönhető. Legfontosabb exporttermékeink a (Nokia) mobiltelefonok (49 millió dollár), vasúti és közúti járműalkatrészek (10,3 millió), vegyipari termékek (6,2 millió), gyógyszerek (3,1 millió dollár). Szakértők szerint kivitelünk további bővítésére elsősorban az energetika, a járműipar, a mezőgazdaság területein van lehetőség. Iráni importunkban meghatározóak a friss és szárított gyümölcsök, valamint a textiltermékek.

Jelentősebb tőkebefektetésről egyik oldalon sincs tudomása a gazdasági tárcának. Magyarországon néhány iráni tulajdonú étterem és kiskereskedelmi cég dolgozik, hagyományos termékek (szőnyeg, fűszerek, szárított gyümölcsök) forgalmazására szakosodva.