Szupervonatok egymás pályáján

A német és francia államvasutak 2008-tól szeretnék 300 kilométer óránkénti sebességgel járatni egymás szupervonatait – az ICE-t, illetve a TGV-t – Párizs, Frankfurt és Stuttgart között. Egy ilyen vonal már most is működik: a Thalys névre keresztelt TGV Kölnt köti össze Párizzsal. A német–francia erőfeszítések jól tükrözik az uniós közlekedéspolitika irányát (VG, augusztus 16.), miszerint mind az öt kiemelt transzeurópai közlekedési folyosó (TEN) vasúti. S bár ebből kettő is érinti hazánkat, nem világos, mekkora politikai akarat áll belföldi folytatásuk mögött.

Az EU 2001-es Fehér könyvében lefektetett közlekedési koncepció a rövid távú repülőjáratokkal szemben is a gyorsvasutakat preferálja. Az unió terjedelmes irányelvgyűjteménnyel próbálja rábírni a tagországokat, hogy sínhálózatukat „interoperábilisan” alakítsák ki. A mozdonyok nemzetközi bevetése és a nemzeti standardok miatti tesztelések extraköltségei egyébként tovább csökkenthetik a vasút versenyképességét – idéz a Handelsblatt kritikus hangokat.

Magyarország két kiemelt vasúti TEN-folyosó – a Lyon–Budapest és a Párizs–Pozsony – által is érintett. Ennek ellenére a magyar politikai akarat jelenleg inkább az autópályákat részesíti előnyben – fejtette ki lapunknak Balázs Péter egyetemi tanár, TEN-koordinátor. Balázs szerint a vasúti teherforgalom esetében úgy képzelhető el a mostaninál intenzívebb integrálódás az európai folyosók rendszerébe, ha Magyarország Németországgal és Romániával karöltve vállalja fel a fejlesztéseket. Mindkét állam érdeke a Magyarország és Kelet-, illetve Délkelet-Európa közötti gyors vasúti teherszállítás biztosítása. Balázs szerint a személyforgalom erőteljesebb fejlesztése jelenleg nem élvez kellő támogatottságot.

A Közlekedési és Gazdasági Minisztériumtól egyébként azt a tömör választ kaptuk, hogy a 160 km/h-s interoperábilis IV-es és V-ös folyosó 2007 és 2013 közötti kiépítése a kormányzati cél.