Energetika: nehéz a liberalizáció

Nehéz dolga lesz az Európai Bizottság energetikai portfólióját nemrég átvett Günther Oettingernek, ha előre kíván lépni az uniós energiapiacok további liberalizálása terén – vélekedik Georg Zachmann, a brüsszeli Bruegel intézet szakértője. A tagállamok egy része – egykor monopolhelyzetet élvezett nagyvállalatai nyomására – a 2008 novemberében véglegesített harmadik energetikai liberalizációs csomag végrehajtását is szabotálja, holott a szakértő szerint a fogyasztók érdekében ennél is határozottabb lépéseket kellene tenni.

Az árampiac egységesítése érdekében Zachmann fontosnak tartja a nemrég létrehozott uniós energiafelügyeleti ügynökség (ACER) jogosítványainak a bővítését. A ljubljanai székhelyű ügynökség a tagállamok piacfelügyeleti szerveinek a munkáját hangolja össze, ám például a beruházási döntésekbe nincs beleszólása, így azoknál továbbra is a nemzeti érdekek érvényesülnek.

A Bruegel intézet szakértője szerint a földgázpiacon még nehezebb lesz továbbvinni a liberalizáció szekerét, mint a villamos energia területén. Itt a meglévő vezetékhálózat korlátozottsága és a cseppfolyósítottgáz-tároló kapacitások elégtelensége mellett a merev szerződéses kötelezettségek is akadályozzák az előrelépést. A francia és a német piacon például nem egységes ár érvényesül, hanem szektorokra osztott a piac, emiatt a külföldi partnerek számára nem kellően áttekinthető a helyzet – vélekedik a brüsszeli szakértő, aki egyebek mellett az ukrán és a fehérorosz kormány számára is ad tanácsokat energiaügyekben.

EurActiv

Kompromisszum

Elsősorban Német- és Franciaország nyomására volt kénytelen módosítani az Európai Bizottság a harmadik energetikai liberalizációs csomag 2007-ben előterjesztett eredeti változatát. Az egyezség értelmében mégsem kötelező az energiatermelő és -továbbító kapacitások szétválasztása, ám a vertikálisan integrált cégek – a verseny tisztasága érdekében – nem vásárolhatnak hálózatokat a teljes liberalizációs megvalósító tagálla-mokban. VG