Tízéves a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adója (kiva). 2012-ben két gyökeresen új és egyszerű, az érintettek számára választható adónemet vezettek be Magyarországon. A kisadók a bevezetése óta egyre szélesebb körben váltak elérhetővé, és egyre többen választották a két adónemet, aminek következtében a központi költségvetés kisadózó vállalkozások tételes adójából és kisvállalati adóból származó bevételei folyamatosan nőttek, 2020-ban 242 milliárd forintot tettek ki – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzéséből.
Népszerű adózási forma lett a kiva és a kata
Az ÁSZ adatai szerint 2017 - 2020 között a adóalanyok száma 77 százalékkal , a kiva adóalanyok száma 3,5-szeresére nőtt, a 2020-ban 426 321 fő kata és 8 53 126 fő kiva adóalanyt tartott nyilván. Utóbbi intervallumban a kata adóbevétel 1,6-szorosára, 60 milliárd forinttal, a kiva adóbevétel 3,7-szeresére, 60,9 milliárd forinttal nőtt. 2020. évben a kata adóbevétel 158,2 milliárd forint volt, a kiva adóbevétel pedig 83,4 milliárd – írja az ÁSZ tanulmánya. 2021-től a kisadók tekintetében szigorítások léptek életbe – írta Domonkos László az ÁSZ elnöke a vezetői összefoglalójában. Kiemelte. az ÁSZ törvényben rögzített feladata az állami adóhatóság adóztatási tevékenységének ellenőrzése. Hozzátette: az ÁSZ korábban nem végzett ellenőrzést az adóhatóság kisadókhoz kapcsolódó tevékenységeire vonatkozóan.
Voltak hiányosságok a NAV-nál is
A számvevőszéki ellenőrzés megállapításai is megerősítik, hogy a NAV szabályszerűen járt el a kisadózók adóellenőrzései, valamint a hátralékok kezelése során. Az ellenőrzés a bírósági megkeresések alapján foganatosított vagyonelkobzásokhoz kapcsolódó feladatokra vonatkozó belső szabályozás kialakítása, a kisadózók panaszairól nyilvántartás vezetése, valamint a vagyonelkobzások végrehajtása területén állapított meg hibákat, hiányosságokat, amelyek kiküszöbölése volt szükséges annak érdekében, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kisadókkal kapcsolatos egyes tevékenységeinek szabályozottsága, és feladatellátásának szabályszerűsége biztosított legyen. Az Állami Számvevőszék figyelemfelhívó levélben ismertette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjével a feltárt hibákat, hiányosságokat.
Ennek eredményeként intézkedtek a behajthatatlan, elévült vagy ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett adóhátralékok kezelésére, a bírósági megkeresések alapján foganatosított vagyonelkobzásokhoz kapcsolódó feladatokra vonatkozó belső szabályozás kialakítása, valamint a vagyonelkobzások végrehajtása területén a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. Az intézkedések hatására a kisadózó vállalkozások tételes adójához és a kisvállalati adózást választó kisadózókhoz kapcsolódóan a hátralékkezelési tevékenység szabályozásának és a kisadózók adótartozásai végrehajtásának szabályszerűsége jelentősen javult.
