A magyar háztartások bruttó vagyona (eszközök és lakásállomány) tavaly 14,5 százalékkal nőtt, ezen belül közel ugyanilyen mértékű a bővülés a pénzügyi eszközöknél. Az intézményi befektetők által kezelt GDP-arányosan viszont továbbra is elmarad az uniós átlagtól
– olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében, mely kitér a közvetítők és pénzügyi vállalkozások kockázataira is
A biztosítók díjbevétele tavaly 10,4 százalékkal gyarapodott, ezúttal az élet ág, ezen belül is a nyugdíj- és kockázati jellegű biztosítások teljesítettek jól. Ezzel a szektor mérete elérte az MNB jövőképében meghatározott értéket, azonban GDP-arányosan elmaradt a felzárkózási pályától. A rendszeres díjas állomány is nőtt, az egyszeri és eseti díjas szerződések volumene jelentősen emelkedett.
A nem élet ág növekedésének motorjai – az elmúlt évekkel ellentétben – ezúttal nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), hanem a vállalati vagyonbiztosítások, casco és az egyéb ágazatok voltak.
A kgfb nyereségessége elsősorban a járvány miatti kedvező kárhányad révén javult, azonban az inflációs várakozások ronthatják a pozícióját.
A biztosítási piac összesített nyeresége nominálisan továbbra is kiemelkedőnek számít, de egészségesebb szerkezetben, mint korábban. Az orosz–ukrán kitettségek nem jelentősek, azonban a szektor tőkefeltöltöttsége 200 százalék alá csökkent, elsősorban a hozamgörbe-emelkedés, eszközleértékelődés következtében. Ezzel együtt az egyedi intézmények egyike sem esett az MNB által elvárt – volatilitási tőkepufferrel megemelt – szint alá.
Az önkéntes (nyugdíj, egészség, önsegélyező) pénztárak vagyona meghaladta az 1800 milliárd, míg a tagdíjbevételek megközelítették a 175 milliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni és munkáltatói tagdíjbefizetések mértéke is nőtt, összességében 116 milliárd forintra. Tavalyi – a korábbi évekhez képest alacsonynak számító – 2,6 százalékos nettó átlaghozamuk túlnyomórészt a kötvényleértékelődésekkel magyarázható, miközben a szektor 10-15 éves átlagos reálhozama továbbra is a 2–4 százalék közötti sávban alakul.
A taglétszám stagnált, a fizető tagok taglétszámon belüli aránya enyhén emelkedett. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál mind a taglétszám, mind a tagdíjat fizetők aránya növekedett
– olvasható a jelentésben.
Emelkedtek a tagi és munkáltatói befizetések, valamint a szolgáltatási kifizetések is. Mindkét alágazat működési nyereségbe fordult. A volatilis környezetben az eszközleértékelődés vagyonkezelési kihívásokat jelent, s továbbra is kiemelt fontosságú a tagi aktivitás előmozdítása és a fiatal korosztályok megszólítása.
Fogyasztóvédelem szempontjából kiemelendő a még 2015-ben bevezetett úgynevezett etikus életbiztosítási koncepció hatásaként a befektetési egységhez kötött életbiztosítások költségszintjének jelentős csökkenése a korábbihoz képest magasabb ügyfélértéket eredményezett. Ennek pozitív hatásai látszanak a hosszabb megmaradási időben, illetve abban, hogy az e termékköre tett panaszok száma egyre alacsonyabb. A biztosításoknál már alkalmazott teljes költségmutató (TKM) nyugdíjpénztárakra alkalmazott változata segíti az ügyfeleket abban, hogy az egyes pénztárak költségszintjét is könnyen és gyorsan összehasonlíthassák. Az MNB által ajánlásban javasolt pénztári TKM-et létszám alapján majdnem a piac egésze használja.
A biztosításközvetítői piacon tavaly főképp az életbiztosítások közvetítéséből származó bevételek „húzták fel” a szektort, szerényebb nem élet bővüléssel. A pénzpiaci közvetítők által forgalmazott hitel- és lízingtermékek volumene bő 1100 milliárd forintra nőtt, amelyen belül a lakossági közvetített hitelek 30 százaléka államilag támogatott volt 2021-ben.
A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások által kezelt portfólió – egy év megtorpanás után – dinamikusan nőtt tavaly. Különösen a vállalati hitelezés és a gépjárműlízing teljesített kiemelkedően, miközben csökkent a követeléskezelésre vásárolt állomány. A szektor kiugró, 29 százalékos ROE-val zárt, a nem fizető állomány csökken, ugyanakkor a saját tőkéhez képest egyre nagyobb arányban vesz igénybe idegen forrást a finanszírozáshoz.
A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma kiugróan, 30,5 százalékkal nőtt (445 209 milliárd forint), ami elsősorban a származtatott forgalom erőteljes bővülésével magyarázható. A Budapesti Értéktőzsde forgalma második éve teljesít magas szinten, főként az azonnali piac jó teljesítménye révén. Változatlanul megingathatatlannak tűnik a vezető három blue-chip jelentős piaci koncentrációja. Az ügyfélértékpapírok 23 százalékos állománybővülése is gyorsulást jelez az előző évi gyarapodáshoz képest.
A kiváló tőkeellátottsággal bíró befektetési vállalkozások bő 20 milliárdos adózott eredménye jó másfélszerese az egy évvel korábbinak. A globális tőkepiaci folyamatokkal összhangban az orosz–ukrán háború hatására a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapír-állomány 2022 első negyedévében 3,8 százalékkal mérséklődött 2021 végéhez képest: az állomány csökkenését alapvetően az árfolyamok visszaesése indokolja, és emellett nem elhanyagolható szerepe volt az orosz érintettségű befektetések erőteljesebb leértékelődésének.
A befektetési alapkezelők 11 875 milliárdos tavalyi kezelt vagyona a korábbiaknál is magasabb növekedési ütemet jelez. A befektetési alapok nettó eszközértéke megközelítette a 8300 milliárd forintot, leginkább a vegyes alapok beáramlása volt kiemelkedő.
Az ingatlanalapoknál továbbra is stabil szintet mutat a likvid eszközök és az ingatlanok aránya. Az alapok vagyonához viszonyított költségterhelése (TER) a 2018-as szintre esett vissza. Az alapkezelők adózott eredménye a 2020-as évi 45,9 milliárd forintos szintet 2021-ben is megtartotta, és ezen a szinten az elmúlt 3 évben stabilizálódni látszik.
A bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzet okozta volatilitás változatlanul kockázat az alapkezelők számára is. Az orosz–ukrán háborús konfliktus nem okozott pánikszerű visszaváltásokat a befektetők körében: a befektetési alapokból 2022. január és május között a nettó tőkekivonás 48 milliárd forint volt, amely a teljes állomány 0,6 százaléka. Bár több befektetési alap is rendelkezett orosz kitettséggel, ezen kitettségek mértéke a teljes szektort figyelembe véve elhanyagolható.
Az elmúlt évben a piaci visszaélések kapcsán a jegybankhoz érkező piacfelügyeleti bejelentések száma közel megduplázódott, és a jogosulatlan tevékenységek kapcsán érkező piacfelügyeleti bejelentések száma is megnőtt.
Az MNB tavaly összesen 28 piacfelügyeleti eljárást indított és összesen 141,5 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. Az MNB erőfeszítései nyomán törvénybe iktatták a jogosulatlan szolgáltatók honlapjainak blokkolási lehetőségét. A jegybank – jogosulatlan szolgáltatókkal szemben indított – keresőszavas hirdetései 2021-ben 1,5 millió alkalommal jelentek meg, ami nyomán 115 ezer ügyfél kereste fel az MNB ezzel kapcsolatos figyelmeztető aloldalát.
