A harmadik negyedév végére 81 876 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, amely 1711 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest; a háztartások kötelezettségeinek szintje 249,7 milliárd forinttal nőtt a negyedévben, így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi 1462 milliárdos negyedéves növekedéssel 67 800 milliárd forintra nőtt – derült ki a pénzügyi számlák előzetes adataiból, amelyek pénteken jelentek meg az MNB honlapján.
Fotó: Dan Brownsword / Getty Images
A harmadik negyedév ebben a tekintetben felülmúlta a másodikat, hiszen 2022 második három hónapjának végére 78 489 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, 837 milliárd forinttal növekedett az előző negyedév óta, éves alapon pedig 6491 milliárd a gyarapodás – közölte Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2022 harmadik negyedévében
A háztartások nettó finanszírozási igénye ebben az időszakban a negyedéves GDP 0,6 százalékát tette ki (98 milliárd forintot). A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2022 harmadik negyedévének végén a GDP 129,8 százalékát, a kötelezettségei a GDP 22,3 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 107,5 százalékát érte el.
Az MNB adatai alapján a magyarországi háztartások pénzügyi eszközei közül a harmadik negyedévben tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben nőttek a befektetési jegyek, jelentősen nőttek a devizabetétek, a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a hitelek, a részvények és egyéb részesedések, ugyanakkor számottevően csökkentek a forintbetétek, a hosszú lejáratú állampapírok és az egyéb követelések.
A háztartások kötelezettségeit tekintve tranzakcióból adódóan
jelentősen bővültek a hosszú lejáratú, forint fogyasztási és ingatlanhitelek, és kisebb mértékben az egyéb kötelezettségek, az állomány 14 076 milliárd forintra nőtt a jelentés szerint.
A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány 2 milliárd forinttal csökkent, a látra szóló betétek állománya hosszú idő után ismét 39 milliárd forinttal csökkent, eközben 92 milliárddal emelkedett a lekötött betétek állománya.
A jelentés szerint az eddigi negyedévektől eltérően látványosan, 644 milliárd forinttal esett a hosszú lejáratú kötvényállomány, miközben 253 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Az inflációs környezet miatt változtak a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó preferenciák.
Tőzsdei részvényeket újabb 32 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben,
miközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója továbbra is kiugró, plusz 487 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 24 milliárd forintnyi állományt tettek.
Ezenfelül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. A tőzsdei részvények esetében a globális korrekcióval összhangban 21 milliárd forint volt a veszteség az állományon, ugyanakkor a befektetési jegyek 136 milliárd forintos pluszt tudtak felmutatni, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 55 milliárdos mínuszt mutatott.
Gazdálkodjunk okosan nyugdíjpénztári megtakarításunkkalA jelenlegi kedvezőtlen hozamkörnyezet miatt szomorú meglepetés érhette azokat a pénztártagokat, akik az elmúlt időszakban nyújtottak be kifizetési igényt önkéntes nyugdíjpénztárukhoz, és az év elején kézhez vett számlaértesítőjükben közölt összeg kifizetésében reménykedtek. A pénztári előtakarékoskodás hosszú távú megtakarítás , a felvétel előtt érdemes tájékozódni az egyéni számla konkrét összegéről, s nem elhamarkodva realizálni a veszteséget. Ha azonnal szükség van pénzre, érdemes csak egy részét felvenni, s a többit később, kedvező hozamokat időszakban igényelni. |
