Kedvezőek a magyarországi energiatermelés idei első féléves adatai. Ha önellátást nem is ígérnek, szerény mértékben mindenképpen csökkenhet a kőolaj, a földgáz, az ezekből előállított termékek, valamint a villamos energia behozatalának való kitettség.

Egyre nő a hazai olaj- és gáztermelés (Képünk illusztráció) / Fotó: Nikolay Gyngazov / Shutterstock

Emellett már a 2024-es előzetes adatok is jobbak voltak a 2023-asoknál, és a többéves tendenciájuk is növekvő.

Lignit helyett lesz majd más

Kőolajból és földgázból 2024-ben többet hoztak a felszínre az országban a hazai vállalatok, mint az első év azonos időszakában a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) táblázatai alapján. Egyedül a lignit által képviselt szén bányászata esett, de ennek jó oka van. Magyarország ugyanis környezetvédelmi megfontolásból távolodik a szén használatától, emiatt kevesebb lignitre van szüksége. Közrejátszik a csökkenésben más is:

a mátrai lignitblokkok teljesítményét is visszaveszik, amikor a belendülő naperőműve miatt a keresletnél sokkal nagyobb a hazai áramtermelés, hiszen olyankor fenn kell tartani a villamosenergia-rendszer (VER) egyensúlyát.
Kevesebbet dolgozik az erőmű akkor is, amikor kifejezetten a naperőművek által lenyomott áramárak miatt nem éri meg fenntartania a kínálatát.

Felpörög azonban, amikor kezdődik a nap, az áram iránti kereslet már erős, de a naperőművek még csak ébredeznek, továbbá, ha már lemenőben van a nap, de még nagy az áramigény. Ilyenkor a piacon is jobb ár kapható a mátrai áramért, és a Mavir is jó árat fizet az úgynevezett kiegyenlítő energiáért.

Az előbbiekkel a háttérben 2024-ben 26,6 gigajoule-os (GJ) volt a hazai széntermelés, amelyet 6,4 GJ-os import egészített ki, és 3,9 GJ jutott exportra. Ezzel az összes hazai szénkínálat esett a 2023-ashoz képest, amikor a termelés nagyobb volt, 27,8 GJ, a behozatal is mintegy kétszeres, 12,8 GJ, az export pedig nagyjából szinten maradt. Az elsődleges belföldi felhasználás a múlt évben összességében bő 7 GJ-vel 30,9 GJ-re esett. Mivel hosszabb távon a mátrai lignitblokkok bezárása van terítéken, munkájukat pedig egy gázüzemű egység, valamint hidrogéntermelésre is használt naperőmű veszi át, nincsenek már tervek a lignittermelés növelésére, inkább a meglévő bányák bezárása várható.

Az említett gázblokk alapkövét épp a napokban rakták le. Átadása 2028-ra várható, a teljesítménye 520 megawatt lesz.

A Mészáros csoport bükkábrányi zöldhidrogénüzeme már tavaly júniusban elindult. Az hidrogéntermeléshez is felhasználható áramot egy 22 megawatt csúcsteljesítményű napelempark adja, amely a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. tulajdona.

Olaj és gáz: megszaporodtak az ígéretes bejelentések

A hazai szénhidrogén-termelés azonban nemcsak nő, hanem a további bővülése is esélyes, hiszen az új koncessziós rendszernek köszönhetően rendre érkeznek a hírek a további, kutatásra érdemes lelőhely-felfedezésekről. Például az idén márciusban arról értesülhettünk, hogy a törökországi TPAO cég és a hazai Mol olyan magyarországi vegyesvállalatot alapít, amely majd olaj után kutat Magyarországon. A cégbe a TPAO 15 millió dollárt fektet be. A két vállalat már most is együttműködik Oroszországban, de közös törökországi projekteket készít elő.

Nem sokkal korábban, márciusban a magyar társaság jelezte, hogy új kőolajmezőt talált Magyarország nyugati részén, Somogysámson határában. A lelőhely a Mol csoport teljes szénhidrogén-termelésének mintegy 1 százalékát adja.

Tavaly októberben a Mol arról számolt be, hogy a vecsési mező, amely már addig is több mint egymillió hordóval járult hozzá a hazai termeléshez, most még több olajat ad. A Molnak ugyanis a harmadik vecsési kútja is sikeresnek bizonyult, és napi 600 hordó kőolajjal növeli a társaság belföldi termelését.

A legfrissebb hír most csütörtökön érkezett: A Mol és az O&GD közös vállalkozása Galgahévíz közelében 2400 méter mélyen bukkant olajra. A Galgahévíz-4 kút napi 1000 hordó olajat termel, amelyet a Dunai Finomító fog feldolgozni.

Mindezt tükrözi a statisztika is

A 2023-as hazai kőolajtermelés 931 ezer, a tavalyi már 1060 ezer tonnát tett ki a MEKH előzetes adatai szerint. Magyarország kőolajtermelése ezzel húsz év után először múlta felül az egymillió tonnát. Közben a 2023-as 198 ezer tonnáról 209 ezer tonnára emelkedett az elsődleges kőolajtermékek előállítása is.

Hasonlóan szépen alakultak a gáztermelés adatai is. Ennek a szénhidrogénnek a bányászata egy év alatt 52 petajoule-ról (PJ) 55 PJ-ra nőtt.

Friss értékelésében az Energiaügyi Minisztérium az idei adatokra is kitért. Eszerint az idei első fél évben gázból és kőolajból is többet hoztak felszínre Magyarországon, mint 2024 első félévében. A látványosabb, mintegy 18 százalékos bővülés a kőolajnál jelentkezett: a tavalyi első hat hónap 504 ezer tonnáját az idei első hat hónapban 593 ezer tonna követte. A földgáz esetében a bázisadat 956 millió, az új adat pedig 977 millió köbméter volt.

A kinyert, mintegy 1,9 milliárd köbméter földgázzal a teljes hazai felhasználás több mint ötödét teszi ki, ennyiből a lakossági igények közel kétharmada fedezhető.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy bár a hazai olaj- és gáztermelés nő, az ország ellátása erősen függ a szénhidrogének behozatalától. Arról, hogy mennyire, illetve, hogy milyenek az importfüggés tendenciái, a Világgazdaság a napokban készített összefoglalót.

Gáz, kőolaj, szén – rengeteget bányásznak Magyarországon, ha másról is szólnak többnyire a hírek