Fúrt kutak Magyarországon: nem akárki mondta ki, az összesre állami szenzort rakhatnak – el kell kezdeni mérni a vízfelhasználást, különben nagy baj lesz

A vízkészletek védelmére, a vízvisszatartás, valamint a Tisza víztéremelésének szükségességére hívta fel a figyelmet az aszály és a vízgazdálkodási problémák kezelése, illetve a következő generációk ivóvízkészletének biztosítása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjének hétfőn közzétett legújabb adásában.

Bíró Tibor egyetemi tanár a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő műsorban különösen aggasztónak nevezte, hogy az egymást váltó kisebb-nagyobb aszályos időszakok miatt 2017 óta folyamatos mínuszban, leürülésben vagyunk, és a tél is többször csapadékszegény volt, így tavasszal sem megfelelő starttal indult a vegetációs időszak.

Hollandiában, Észak-Németországban és Skandinávia déli részén is emelkedik az átlaghőmérséklet, valamint a hőségnapok száma, emellett megjelent a csapadékhiány is, az idei hosszú csapadékmentes időszak meglepte a hollandokat, tehát nem csak Kárpát-medencei vagy magyarországi jelenségről van szó.

A Magyar Hidrológiai Társaság alelnöki tisztségét is betöltő szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a meteorológiai aszály mellett a hidrológiai aszály is jelen van, azaz a vízgyűjtőkön hullott kevés csapadék miatt a vízfolyásokban sincs elegendő vízkészlet, ezáltal csökken a visszapótlás lehetősége.

Magyarországon tucatnyi kisebb vízfolyás van, ahonnan rövidebb-hosszabb időre eltűnik a víz

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, súlyos következménye van annak, ha nagyon alacsony a Duna vagy a Tisza vízállása, ráadásul meg kell barátkozni a korábban a déli országokban ismert időszakos víztest fogalmával. Magyarországon ma már 37 olyan kisebb vízfolyás van, ahonnan nyáron rövidebb-hosszabb időre eltűnik a víz.

A volt köztársasági elnök utalt rá: a meteorológiai és a hidrológiai aszállyal megkezdődik a talaj kiszáradása. Az Alföld homokosabb részén a talaj felső 60-80 centiméteres rétegéből eltűnt a csapadék, de az alsóbb rétegekből is tűnik el a víz, kiszáradnak a tavak, a helyi vízfolyások, nincs helyi csapadékképződés, az ott élők vízellátása, a gazdák öntözési lehetőségei, a növények túlélése szempontjából súlyosak a következmények.

Bíró Tibor azt mondta, hogy a területi párolgás mértéke nőtt, a csapadékmennyiség országos átlagban nagyjából állandónak mondható, ám tér- és időbeli eloszlása változik, szeptemberben látható volt, hogy az ország nagy részén megszűnt az aszály, ugyanakkor még most is vannak rendkívül aszályos területek is.

A talajvízre is hatással van, amikor a talaj felső rétege teljesen kiszárad, és nincs csapadék-utánpótlás, a Homokhátságban a talajvíz szintjének csökkenése az 1970-es évek végétől átlagosan 2-3 méter, de domborzattól függően van, ahol 5-6, a legszélsőségesebb helyeken 10-12 méter, és még a Tisza völgyében is meg lehet tapasztalni, hogy az ásott kutakból eltűnik a víz.

Áder János rendezné az illegálisan fúrt kutak helyzetét

Magyarországon a felszín alatti és parti szűrésű vízből nyerik az ivóvíz 95 százalékát, ezért a jövő generációk ivóvízkészletének biztosítása érdekében vigyázni kell a felszíni vizeknél lassabban pótlódó felszín alatti vizekre. Áder János azt mondta, annak érdekében, hogy ne járjunk úgy, ahogy a spanyolok vagy az indiaiak az országuk egyes részein – hogy addig használták a felszín alatti vízkészletet, amíg egyszer csak elfogyott –, régóta házal a kutak legalizálásáért.

Úgy fogalmazott: ne büntessük meg a gazdákat azért, hogy korábban illegális kutat fúrtak, de tudjunk arról, hogy hány kutuk van, szereljünk rájuk állami költségen különböző szenzorokat, amelyek mérik a vízfelhasználást, és lássuk, hogy a pótlás és a vízfelhasználás egyensúlyban van-e. Bíró Tibor szavai szerint minden kutat legalizálni,

A szakember a vízvisszatartásról azt mondta, dombvidéken a záportározók kialakítása és használata mellett fontos lenne az erózió elleni védelem fokozása, a domboldali lefolyások csökkentése, a beszivárgás növelése, síkvidéken a belvízcsatornák, öntözőcsatornák, kettős működtetésű csatornák medreinek vízzel való feltöltése.

Mindez számos műszaki beavatkozást igényel, amit sokan nem értenek, azt mondják, betonnal, vassal akar megoldani mindent a vízügy, ezért létre kell jönnie egy társadalmi konszenzusnak. Kiemelte, mozaikos vízvisszatartásra lenne szükség, amely mindazon túl, hogy a beszivárgáson keresztül dúsítja a talajvizet, a párolgáson keresztül hűti a környezetet, építi is a tájat.