Szinte hihetetlen, de az árrésstopok lényegében megállították az élelmiszer-inflációt
Gyakorlatilag megállt az élelmiszer-infláció novemberben – ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adataiból. Ahogy megírtuk, múlt hónapban éves alapon 3,8 százalékkal, míg havi bázison 0,1 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak. Ezzel egy év után visszatért a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába a pénzromlás üteme, amely egy éve nem volt ilyen alacsony szinten.
Árrésstopok: szinte hihetetlen, de lényegében megállították az élelmiszer-inflációt
Korábban az élelmiszer-infláció jelentette az egyik legnagyobb problémát, erre reagálva vezették be az árrésstopokat idén márciusban, amit kiterjesztettek decemberben több termékre.
A KSH egy ideje külön közli a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszer-inflációt, ami novemberben 0,6 százalékos volt, tehát lényegében stagnáltak az élelmiszerárak, köszönhetően a kormányzati beavatkozásnak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan termékek, ahol még mindig 10 százalék fölött van a drágulás üteme, ilyen a kávé, tojás, csokoládé, étolaj. Az árrésstopok hatását tükrözi viszont, hogy a margarin ára 28,3 százalékkal csökkent, a liszté 15,3 százalékkal, de a tejtermékek is 11,4 százalékkal lettek olcsóbbak egy év alatt.
Információink szerint az intézkedés az online árfigyelőben követhető termékek esetében:
- a kiterjesztés hatálya alá tartozó termékek esetében átlagosan 24,3 százalékos,
- a korábban már árréscsökkentés alá vont élelmiszereknél 20,6 százalékos,
- míg a drogériai termékeknél több mint 27 százalékos árcsökkenést eredményezett.
A kormány 2026. február 28-ig meghosszabbította az intézkedést, ráadásul december 1-jétől további 13 termékkategóriára kiterjesztette.
Március óta élnek a kormányzati intézkedések
A kormányzati beavatkozás március közepén lépett életbe, harminc alapvető élelmiszer árrését korlátozták 10 százalékban, továbbá azt is megszabták, hogy ahol alacsonyabb az árrés, ott nem emelhetnek a kiskereskedelmi láncok.
Én is feszengtem, tizenhatszor gondoltam át minden lépést, hogy kellő óvatossággal járjunk el, de két hét után azt kell mondanom, hogy a dolog a működik
– ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök március végén a szokásos rádióinterjújában az első tapasztalatokról. A kormányfő példátlan sikertörténetnek nevezte az intézkedést, mivel szerinte sosem fordult elő a modern magyar történelemben, hogy ekkora esés következzen be az élelmiszerárakban, ilyen rövid alatt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a bevezetéskor azt a célt tűzte, hogy tartósan 4–5 százalék között kell maradnia az élelmiszer-inflációnak.
Ugyanakkor nem mindenki volt elégedett a kormányzati beavatkozással. Az Országos Kereskedelmi Szövetség több ízben is bírálta, márciusban felszólították a kormányt: az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére legyen érvényes, hogy a terheket a szereplők közösen viseljék. Novemberben pedig azt közölték, hogy nem kiterjeszteni kellett volna, hanem kivezetni az intézkedéseket, mert ennek minden feltétele teljesült: az élelmiszer-infláció március óta az 5 százalékos határ alatt mozog, és szeptemberben egyáltalán nem növekedtek az árak az előző hónaphoz képest.
Ahogy beszámoltunk róla, az alábbi termékekkel bővült az árrésstop legutóbb:
- marha-fehérpecsenye,
- marhafelsál,
- sertésmájas, sertésmájkrém,
- félkemény sajt,
- sajtkrém, kenhető sajt,
- alma,
- körte,
- szilva,
- szőlő,
- fejes káposzta,
- paradicsom,
- vöröshagyma,
- zöldpaprika,
- bébiétel.
