Rendkívüli nap a magyar parlamentben: döntenek a 14. havi nyugdíjról, Karácsony Gergely izgulhat – most dől el Budapest sorsa

Rendkívüli ülést is tart szerdán az Országgyűlés, amely előtte közel ötven törvényjavaslatról, országgyűlési határozati javaslatról dönthet. A rendkívüli ülésen a képviselők a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló kormányzati előterjesztést vitatják meg. Az Országgyűlés honlapján olvasható napirend szerint szerdán, negyed 11-kor folytatódik a hétfőn kezdődött ülés, amelyen csak határozathozatalok lesznek.

Elsők között dönthetnek a képviselők egyes törvényeknek a tizennegyedik havi nyugdíj és a tizennegyedik havi ellátás bevezetésével összefüggő módosításáról: 2026-tól a nyugdíjasok minden évben – a tizenharmadik havi nyugdíjon felül – tizennegyedik havi nyugdíjban részesülnek, amelynek összege 2026-ban a nyugellátás 25 százaléka.

Határoznak egyebek mellett az Alkotmánybírósággal (Ab) összefüggő egyes törvények módosításáról, amelynek alapján az Ab soron kívül vizsgálja a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét megállapító országgyűlési határozatot.

Döntés lesz a fegyvertartás szabályait pontosító, az egyes törvényeknek a közrend védelmét és a közbiztonság megerősítését, valamint a terrorizmus elleni fellépést szolgáló, továbbá a jogrendszer egységét fenntartani hivatott módosításáról is.

Elfogadhatják a képviselők a kis moduláris reaktorok jövőbeli magyarországi alkalmazásához szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyben a parlament felkéri a kormányt, hogy folytasson előkészítő tevékenységet az ezen reaktorok technológiájának és a potenciális gyártók ajánlatainak megismerése érdekében.

Budapestről döntenek az Országgyűlésben

A rendkívüli ülés mindezeket követően, 15.30-tól kezdődik, és egyetlen napirendi pontja az a Budapesttel kapcsolatos jogszabályjavaslat, amely a preambulum szerint olyan jogi konstrukció megalkotását tűzte ki célul, amely finanszírozási lehetőséget nyújt a fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzatnak a közszolgáltatások aggálytalan ellátása érdekében.

A Világgazdaság is beszámolt arról, hogy az Állami Számvevőszék szerint intézkedések hiányában Budapest már az idei negyedik negyedévben fizetésképtelenné válhat. A jelentés szerint a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet. A számvevőszék vizsgálata szerint a főváros 2019 végén még több mint 214 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkezett, ez az összeg 2022 végére szinte teljesen eltűnt. 

A 2019–2024 közötti időszakban 193 milliárd forintos hiány halmozódott fel, miközben a szolidaritási hozzájárulás összege hatszorosára nőtt, és összesen 230 milliárd forint terhet rótt a fővárosra. Budapest pénzügyi helyzete hosszú ideje romlik. A likviditási gondok már tavasszal megjelentek, majd őszre vált világossá, hogy a bevételek és a kötelezettségek nem tarthatók egyensúlyban. 

Orbán Viktor korábban közölte, ha kell, a kormány segít a fővárosnak. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely pedig néhány napja arról írt, hogy semmilyen hatást, jogkört nem akarnak elvenni Budapesttől. Gulyás úgy fogalmazott, hogy a városvezetés döntéseinek és kormánnyal folytatott vitáinak a budapestiek nem lehetnek a kárvallottjai.