Világintézmény mondta ki, mekkora áldás az Otthon Start Program
A hitel/GDP-mutató azért fontos, mert egy esetleges túlzott hitelezés kialakulása mérhetővé, összehasonlíthatóvá és akár előre jelezhetővé is válik azáltal, hogy a BIS a hitel/GDP-trendet és a hitelrést, azaz a hitel/GDP-ráta és a hitel/GDP-trend közötti különbséget is közli.
- Ha a hitelrés pozitív, azaz az aktuális hitel/GDP-arány a hitel/GDP-trendértéknél nagyobb, akkor túlzott hitelezésről beszélhetünk.
- Ha pedig e mutatók különbsége a negatív tartományban van, akkor normál hitelezést állapíthatunk meg.
- A túlzottan alacsony érték sem kedvező, mivel a gazdaság egészséges hitelezése a növekedéshez is hozzájárul.
Összességében tehát a hitelezés magyarországi, esetleges újabb túlzott felfutásának elkerülése érdekében kiemelt jelentőségű a hitelezési folyamatok nyomon követése.
BIS: Magyarország rendben
A decemberben megjelent, az idei év második félévéről szóló elemzés szerint
Magyarországon a nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelállomány 2025 második negyedévében a GDP-arányában 86,2 százalékot tett ki, az előző negyedéves 86,0 százalék után.
Ebből a lakossági 17,5 százalékos GDP-arányos hitelezés európai összevetésben a legalacsonyabb, míg a vállalati 68,7 százalékos GDP-arányos hitelezés a középmezőnyben található.
A hitelrés értéke (hitel/GDP-különbözet) pedig csökkent –10,5-re (a GDP százalékában), a 2025. első negyedévi –11,3 után. Ez azt jelenti, hogy ha e mutatót, mint korai és akár rendszerszintű bankválság előrejelzésére is alkalmas indexet vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy
nincs túlzott hitelezés 2025 második félévében Magyarországon, és nem fenyeget továbbra sem rendszerszintű, a hitelezésből fakadó bankválság.
Kiemelhető, hogy a lakossági és a vállalati szektorban is bőven van lehetőség további hitelállomány-növekedésre.
Régebben más volt
Ha hosszabb időszakban vizsgáljuk a magyarországi hitelrés idősorát, akkor megjegyzendő, hogy 2009 első negyedévében volt annak maximuma: a GDP 43,7 százaléka. Ekkor tehát nagyon erős túlzott hitelezés volt megfigyelhető a hazai vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelállományban. Ismert, hogy ezt az időszakot a devizahitelezés felfutása miatti krízishelyzet jellemezte, amelyet a forintosítás és a devizahitelezés betiltása követett 2014-ben. Így a hitelrés is konszolidálódhatott, és ezután került tartósan a negatív tartományba Magyarországon.
Nemzetközi összehasonlításban kiemelendő, hogy az eurózónában 2025 második negyedévében a GDP-arányos hitelrés –19,4 százalékos, a GDP-arányos hitelállomány pedig 154,6 százalékos volt. Az eurózóna országaiban mindenhol negatív a hitelrés, és a legközelebb a pozitív zónához továbbra is Németország áll, –2,2 százalékos GDP-arányos hitelrésével.
Idén sok, a hitelkiáramlást ösztönző intézkedés van érvényben idehaza.
Ezek közül a legfontosabbak:
- Otthon Start Program. Fix 3 százalékos kamatozású hitelprogram első lakásvásárlóknak
- CSOK Plusz. Családok számára, gyerekvállaláshoz kötött támogatott konstrukciók
- Energiahatékony ingatlavásárlásra ösztönző: már 10 százalékos önerőtől elérhető a hitel, ha energiahatékony ingatlan vásárolunk.
- Lakás felújításhoz kapcsolódó finanszírozások – támogatások
- Célzott állami szociális és családtámogatások + adókedvezmények: a kormány programjai javíthatja a háztartások jövedelmi helyzetét
