Végre kimondta az elemző: a forint és Varga Mihály úgy lelassították a magyar inflációt, hogy máris jöhet az újabb meglepetés
A forint erősödésének hatása sokkal lassabban, fokozatosabban jelenik meg az adatokban, mint a gyengülése, hiszen az árak lefelé kevésbé rugalmasak. Ennek megfelelően nem kizárt, hogy az év eleji átárazások a szokásosnál kisebbek lesznek, az infláció pedig az első negyedévben eléri a jegybanki célt, vagy akár be is néz alá – ezt írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ahogy beszámoltunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli adatközlése szerint novemberben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 3,8 százalékkal, míg havi alapon 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezzel egy év után visszatért a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába a pénzromlás üteme, igaz, ez javarészt a bázishatások és az árréstopok eredménye, ami aligha győzi meg a jegybankot a kamatcsökkentések újrakezdéséről.
Végre kimondták az elemzők: a forint miatt lassul az infláció Magyarországon
Regős Gábor szerint az infláció mérséklődésének fő oka a forint elmúlt időszakban tapasztalható erősödése: míg korábban egy fokozatos gyengülés volt jellemző, ami természetesen az árakban is megjelent, most az új jegybanki vezetés politikájának eredményeként a forint erősödni tudott, ami hozzájárult az infláció leszorításához. Ezenkívül kiemelte az alacsony importált inflációt, azaz az eurózóna jegybanki cél körül ingadozó pénzromlását, illetve az árrésstopot és a különböző kormányzati megállapodásokat.
Ez utóbbiak nagyjából 1,5 százalékponttal húzzák vissza az inflációt, azaz ezek nélkül már nem lenne ennyire szép az inflációs szám
– mondta az elemző, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy elmúlt hónapokban a gyenge mezőgazdasági termés ellenére is tudott mérséklődni az élelmiszerek drágulása: a februári 7,1 százalékos csúcsról 3,2 százalékra, azaz tulajdonképpen a jegybanki cél közelébe. Ebben persze kiemelkedően is megjelenik az árrésstop hatása. Regős szerint, ha eléri is a jegybank célját az inlfáció jövő év elején, ez egyelőre nem lesz tartós, az erőteljes kereslet, illetve a bázishatások nyomán várható, hogy utána lesz egy kisebb növekedés az árakban.
A maginfláció továbbra sem néz ki jól, még mindig árstabilitási gondok vannak
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a havi alapon meglehetősen mérsékelt inflációs ráta ellenére az alapfolyamatok nem kedvezők. Erről árulkodik a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató alakulása, amely kismértékben csökkent ugyan, de még mindig nem konzisztens a 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal.
Tehát annak ellenére, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál, és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd – véli az elemző.
Szerinte a legnagyobb meglepetést talán a szolgáltatások biztosították, ahol az ilyenkor megszokott, csekély egyhavi áremelkedés helyett az átlagos árszínvonal 0,1 százalékos csökkenését mérte a KSH. Az infláció szerkezetével kapcsolatban kiemelte, továbbra is két fő tétel felelős az áremelkedés 70 százalékáért: a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulása. „Érdekes kérdés, hogy a vártnál kisebb novemberi árleszállítások mennyire befolyásolták az érzékelt inflációt. Könnyen lehet ugyanis, hogy ennek hatására megakadhat a lakosság inflációs várakozásának lassú mérséklődése, amely továbbra is túl magas szinten tartózkodik, és nem konzisztens az árstabilitás elérésével” – mondta az elemző.
Szerinte a következő hónapokban tovább menetelhet lefelé az inflációs ráta a bázishatások következtében. Az infláció mélypontja nagyrészt az árrésstop kibővítésének hatásától függ, amely már a decemberi inflációs mutatóban is tetten érhető lesz. Ezzel szemben hathat a számítástechnikai cikkek árának elszállása.
Mindazonáltal könnyen lehet, hogy akár két százalék alatti mutatót is látunk majd februárban, és ezt követően gyorsulhat ismét az infláció
– mondta Virovácz Péter, úgy látja, a jövő évi átlagos áremelkedés ütemét nagyban befolyásolja majd az árréstop-intézkedések jövője, de nagy valószínűség szerint számíthatunk egy újabb hosszabbításra. Jövőre 3,4 százalék körül lehet az átlagos pénzromlás üteme, míg 2027-ben 4,3 százalék körül alakulhat. 2026–2027 fordulóján átmenetileg akár ismét 5 százalék körülire felszökő inflációs mutatót is láthatunk.
Elemző: nincs árnyomás a gazdaságban
Az ING Bank szakértőjével szemben Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Centrumának vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek esetében is a historikus trendeknek megfelelő havi átárazást mutatnak a KSH adatai, ami továbbra is azt jelzi, hogy nincs árnyomás a gazdaságban, miközben a két termékcsoport a teljes inflációt is visszafogja.
A háztartási energia ára is csökkent novemberben kismértékben, amivel párhuzamosan az éves emelkedés is egy számjegyűre lassult. Az árakat ebben a termékkategóriában a fogyasztás határozza meg, a fűtési igény visszaesése pedig az árakban is megjelenik, a módszertan okán késleltetve. Jelentős lassulás ugyanakkor csak áprilistól jöhet az éves rátában, ha az időjárás az ideinél kedvezőbben alakul.
Úgy véli, hogy következő hónapokban az infláció tovább lassulhat, amiben a decemberben életbe lépő, a termékek szélesebb körére vonatkozó árrésstop, valamint a bázishatások is szerepet játszanak: a tavalyi év végén és az idei év elején a historikusnál erősebbek voltak az átárazások, amelyek hatása ki fog esni, miközben az év eleji inflációkövető jövedékiadó-emelést is fél évvel elhalasztották.
Ezen hatások eredőjeként az áremelkedési ütem a jövő év elején a háromszázalékos jegybanki cél alá mérséklődhet.
Az árrésstopok kivezetésének ütemezésétől is függően az év közepétől várható gyorsulás az infláció mértékében, azonban még ezzel együtt is a toleranciasávon belüli, bár a felső széléhez közeli áremelkedés jöhet, miközben az inflációs cél tartós elérése 2027 elejére tolódhat. Az inflációs pálya kapcsán a külpiaci helyzet jelent kockázatot, a világpiaci olajárak alakulása, a forint árfolyama is erőteljesen befolyásolja a pénzromlási ütemet, de kulcskérdés lesz a téli időjárás is. Enyhébb tél esetében az alacsonyabb fűtési igény miatt a rezsiköltségek emelkedése fokozatosan kifuthat, ami jelenleg a leginkább felhúzza a teljes inflációt.
