Lehetünk digitális gyarmat, de szuverén adatközpont-bázis is

Ha a világban egy értelmezhető jólétet akarunk megteremteni, akkor az ehhez szükséges száz egységnyi munkából ötöt az emberek végeznek el, huszonötöt a gépek, de hetvenet egyelőre senki - mutatott rá a jövőkutatók által felvetett dilemmára Palkovics László mesterséges intelligenciáért (MI) felelős kormánybiztos az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Az MI azonban éppen arra teremt lehetőséget, hogy ebből a hiányzó 70 százalékból valamennyit pótolni lehessen. A volt miniszter az MI nemzetközi és hazai helyzetéről, az energiaszuverenitással való kapcsolatáról, az adatközpontok jövőjéről beszélt.  

A humanoid robotokat energiával kell jóllakatni

Az MI-nek két fő területe van. Az első az adatok feldolgozása, a második pedig ezen már túllép és megjelenik valamilyen fizikai formában is, például a robotok, főként a humanoid működésén keresztül. Ám mindkét terület energiaigénye hatalmas. Az ezzel kapcsolatos előrejelzések a jelenlegi állapotból, például az adatközpontok terjedéséből indulnak ki. Elon Musk szerint (akinek a vállalkozásai nagyban támaszkodnak a mesterséges intelligenciára - a szerk.) a világon 2040-re tízmilliárd humanoid robot fog működni. Ezeknek - még, ha ennél kevesebb is lesz - az energiafogyasztása nyilván megjelenik majd, hiszen azt a munkát fogják elvégezni, amit mi nem végzünk el. Ez egy olyan újabb szempont - mutatott rá Palkovics László -, hogy az energiaszuverenitás jelentősége a jövőben a mostaninál sokkal nagyobb lesz. Ezért az MI szempontjából is óriási a jelentősége, hogy egy ország energiaellátása

• jó minőségű,
• diverzifikált útvonalok érkező és forrásokból származó,
• megfelelő mennyiségű
• és megfizethető árú

energián alapuljon.

Az energiaszuverenitás csak az egyik feltétel a sorban

Az MI fejlődése és használata az energiaszuverenitáson felül feltételez egy alapszuverenitást is. Ehhez alapvetően négy dologra van szükség Palkovics László felsorolása szerint:

• nagy számítási teljesítményre,
• kellően strukturált és hozzáférhető adatmennyiségre,
• a szándékra, hogy az adatokkal kezdjünk valamit,
• megfelelő szabályozási és jogi környezetre.

Az energia mellett tehát maga az adat is a szuverenitási kérdéskörbe tartozik. Az adatszuverenitást azonban több dolog is veszélyeztetni. Ilyen, hogy vannak az adataink, ki fér hozzá az azokat tároló, illetve továbbító eszközökhöz. Nem csak az adatainkhoz férhet hozzá más illetéktelenül, hanem a mi hozzáférésünket is megakadályozhatja például egy adatkábel elvágásával. Veszélyt jelent az ellátási lánc megszakadása is, a világ ezt is megtapasztalhatta a 2020-ban koronavírusjárvány idején. Nem érkeztek például az európai gyártáshoz szükséges félvezetők Tajvanról.

Mit tehetünk a megfelelő adatszuverenitásért?

Elsősorban a megfelelő számítási infrastruktúrára van szükség, másodsorban nagyon fontos az adatvagyon-gazdálkodás. A 2020-ban elfogadott hazai MI stratégia olyan környezetben jött létre, amikor a területnek még nem volt szabályozása. A szabályozás fő kérdése, hogy hogyan lehet hozzáférni a köz- és a magánadatokhoz, illetve azok hogyan használhatók fel. A magyarországi közadatvagyon kezelésére létrejött a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (Navü), amely ezeket az adatokat igény szerint összerendezi különböző adatgazdákon, és rendelkezésre bocsátja. E téren azonban még van tennivaló, mert az adataink egyelőre különböző formákban érhetők el, ezért azokat valamilyen szinten egységesíteni kell. Ezt a munkát majd elvégzi a mesterséges intelligencia.

Az említett infrastruktúra az adatokközpontok infrastruktúráját jelenti. Sok típusú adatközpont létezik például a méretük, az elérhetőségük, a fizikai megvalósításuk szempontjából. Most azonban alapvetően azonban a nagy számítási teljesítményű, nagy tárolókapacitású és ezek miatt nagy energiafogyasztású adatközpontokról beszélünk. Ahhoz, hogy szuverenitásról beszélhessünk, ezeknek Magyarországon kell lenniük - szögezte le a volt energiaminiszter. Nem mindegy azonban - mondta -  hogy a létesítésükbe és fenntartásukba milyen módon száll be a magyar állam. Az MI fejlődése ugyanis nem sok irányba haladhat ott, ahol abban az államnak komoly szerepe van. A hazai adatközpontok energiaellátása kapcsán a minisztériumokban sok elképzelés elhangzott, ezek közül egy javaslat került nyilvánosságra: a német Partec AG akart Magyarországon adatközpontot létesíteni hárommilliárd euróból. Ennek az adatközpontnak az energiaigényét egy 96 megawattos (MW) energiatermelő egység tudja csak kielégíteni. (Egy paksi blokk teljesítménye bő 500 MW.)

Itt is spórolni kell az energiával

Világszerte dolgoznak az adatközpontok energiaigényének csökkentésén. Ez olyan nagy súlyú kérdés, hogy amikor 2023-ban a kínai Deepseek MI-kutató cég közzétette, hogy megoldásával jelentősen csökkenthető az adatközpontok energiaigénye, hogy az MI csipeket gyártó Nvidia tőzsdei értéke egy nap alatt 250 millió dollárt esett. (A Deepseek megoldásával kevesebb hardverre van szükség, de azokat a korábbiaknál strukturáltabban kell használni a Világgazdság korábbi cikkel szerint.) Bár idővel kiderül, hogy a Deepseek állítása nem teljesen igaz, a törekvés azonban továbbra is az, hogy csökkenteni kell az adatközpontok működésével és az MI használatával járó számítási igények. E téren az egyik legkurrensebb kutatási terület a számításokhoz szükséges olyan matematikai modell megtalálása, amely a hálózatokat kevésbé veszi igénybe. Ez a szállítási kapacitások energiaigényét érinti, de hasonlóan fontos a tárolás energiaigénye.

Akár fűthetünk is az adatközpontokkal

Meg kell találni az adatközpontok által termelt hő hasznosításának észszerű módját is. Erre Magyarországnak egy sor lehetősége van Palkovics László szerint, mindazonáltal egyelőre e berendezések hűtésénél tartunk. Az energiát érintő harmadik MI-kérdés a megfelelő sávszélesség biztosítása annak érdekében, hogy a kívánt mennyiségű adatot lehessen továbbítani. 

 Ha a két mennyiség azonos, akkor az egy jó adatközpont, akkor viszont nem, ha az egész eszköz energiaigénye sokkal nagyobb a számításhoz szükségesnél. Nem mindegy persze, hogy hol működik az adatközpont: az észak-európai országokban sokkal könnyebben el lehet tekinteni a hűtési energiától, mint például Spanyolországban vagy Magyarországon.

A világon minden ország szabályozni kívánja az adatközpontok területét. Az USA-ban alkalmazott szabályozás alapvetően piaci megközelítésű. Mivel pedig az adatközpont jó üzlet, e szabályozás következtében a globálisan működő adatközpontok 75 százaléka az Egyesült Államokban működik. Kínára 18 százalék marad, a többi országra így csak 7 százalék. A kínai stratégia állami, központi irányítást takar nemcsak az adatközpontok, hanem a mesterséges intelligencia teljes.

Az európai adatközpontpiac az amerikainál és a kínainál is diverzifikáltabb, de kisebb is. Ugyanakkor itt működik a világ negyedik leggyorsabb szuperszámítóge, a jülichi. E számítógép kapacitásához Magyarország is hozzáfér.

Egyszer a számítógép is szemétté válik 

Van egy sor dolog azonban az MI infrastruktúrája kapcsán, amelyekkel ugyanúgy foglalkoznunk kell, mint mint iparágak esetében. Ilyen a hulladékhasznosítás és a zöldítés. Ezzel nemcsak azért kell folgakozni, mert a politikai elvárja, hanem, mert van értelme - mutatott rá Palkovics László. Ha nincs értelme, akkor nem is erősíti a versenyképességünket. A kérdés nemzetközi szinten egyelőre vitáknál tart. Magyarországon például Lengyelországhoz vagy Romániához képest elég kevés adatközpont működik, illetve elég kicsi az összesített kapacitásuk. 

 A mesterséges intelligenciáról szóló stratégiát lebontó kormányrendeletek egyike előírja, hogy ki kell dolgozni az adatszállítási, tárolási és feldolgozási kapacitások növelésének módját. Ez persze sok módon elérhető, de az adatszuverenitást szem előtt tartva Magyaroszágon belüli tárolásra van szükség.

Van, amiben jók vagyunk

A magyarország energiatermelés szerkezete kifejezetten jó az adatközpontok ellátása szempontjából:

• az alapenergia ugyanis nukleáris, tehát karbonmentes,
• mellette sok naperőművünk van, persze, ezekhez még jelentős tárolókapacitásokra lesz szükség,
• végül épül az két kombinált  ciklusú gázerőmű is, amely megteremti a folyamatos áramtermelés, de mindenekelőtt a villamosenergia-rendszer egyensúlyának biztonságát.

A stratégia szerint Magyarországra kell vonzani az adatközpontokat szuverenitási, de üzleti szempontból is. Ehhez Palkovics László szerint a feltételek adottak, illetve megteremthetők. Nem mindegy persze, hogy csak idetelepítjük-e az adatközpontokat - ami kis túlzással azonos a digitális gyarmati léttel -, vagy azokhoz akarunk-e saját megoldásokat fejleszteni. Nyilván az utóbbi a kívánatos, de ez azon is múlik, hogy mennyire akarja a hazai közösség használni a saját adatait. A vállalati igények mellett célszerű lehet a saját nemzetbiztonsági megoldásokat, közigazgatási feladatokat is mesterséges intelligencia-alapokra helyezni. Ha így van, akkor magának az államnak is jelentős számítási igénye keletkezhet. A közadatok tárolása és kezelése terén is merülhet fel többlet MI-használati igény, a KSH egyébként a maga részéről már e feladat egy részével már végzett.

A mesterséges intelligencia az energiaszuverenitáshoz is hozzájárulhat például a hálózatfejlesztés modellezésén, az időjárás-előrejelzésen, de akár az energiatermelés, az energiaimport vagy az energiafelhasználás optimalizálásán keresztül is.