Rohamtempóban halmozzák az aranytartalékot a jegybankok, Magyarországon is napirenden van a kérdés – erről beszélt Varga Mihály
Ismét ülésezett a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a keddi kamatdöntő ülésén változatlan szinten, 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot . A bejelentést követően megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját Varga Mihály. A jegybankelnök a döntés háttere mellett számos más aktuális témáról beszélt, többek között terítékre került a jegybanki aranytartalék is.
„Köztudottak a számaink: jelenleg 110 tonna aranytartaléka van a Magyar Nemzeti Banknak, pontosabban a magyar államnak, hiszen ez nem feltétlenül a miénk, ez a tartalék szolgál a gazdaság előre nem látható folyamataira. Nincs olyan javaslat jelenleg, amelyik növelni kívánná ezt a tartalék összeget, de természetesen mi is gondolkodunk azon, hogy ennek a mértékét még akár növelnénk is” – mondta el kérdésre válaszolva Varga Mihály.
„Olyan helyzetben vagyunk, amikor ezeknek az eszközöknek a szerepe a tartalékgazdálkodásban is felértékelődik. A monetáris tanács nevében nem nyilatkozhatok, de személyesen nem tartanám ördögtől valónak, ha az aranytartalékot a jövőben még növelnénk” – tette hozzá a jegybankelnök.
Azt érdemes megjegyezni, hogy már a jelenlegi szint is igencsak jelentősnek számít. Decemberben ugyanis történelmi csúcsra emelkedtek Magyarország hivatalos tartalékai, az MNB akkori adatai szerint az összesített deviza- és aranytartalék értéke elérte az 50,2 milliárd eurót. Ez éves alapon 13 százalékos növekedés, miközben havi összevetésben a teljes állomány lényegében változatlan maradt.
A legnagyobb aranytartalékokkal bíró országok élmezőnyében érdemi átrendeződés nem történt mostanáig. Azonban más kép rajzolódik ki akkor, ha azt vizsgáljuk, 2019-től mostanáig mely országok halmozták fel a legnagyobb mennyiséget aranyból. Ebben a gyűjtésben Magyarország a top 10-es lista tagja, a nyolcadik helyet elfoglalva.
Csillagászati szintre drágulhat az arany-ezüst tandem, fél évszázada nem láttunk ilyet
Bár a jegybankok érdeklődése világszerte megnőtt az arany iránt, nemcsak ők veszik a legértékesebb nemesfémet. A nagy kereslet ráadásul rendesen felverte a világpiaci árakat is. Alighogy átlépte hétfőn az arany unciánkénti árfolyama az 5100 dollárt, a kanadai BMO Capital Markets máris közölte, hogy bikapiaci forgatókönyve szerint év végére 6000 dollár fölé emelkedhet a sárga fém határidős jegyzése – írja az Investing.
Az arany egyébként a tavalyi 67,5 százalékos erősödésével 1979 óta nem látott teljesítményt nyújtott, és a biztonságos menedéknek számító befektetés idén is 15,9 százalékos pluszban van már. A ralihoz időközben több nemesfém csatlakozott, közülük is kitűnik az ezüst határidős árfolyama, amely 140 százalékos emelkedéssel zárta 2025-öt, ebben az évben pedig már 55 százalékos árfolyamnyereségnél tart.
„Tekintettel a decemberi árkilátásaink közzététele óta bekövetkezett sokkoló geopolitikai fejleményekre, nevezetesen Venezuelára, Grönlandra, illetve legújabban a Kanadát sújtó 100 százalékos amerikai vámfenyegetésre, egy az aranybefektetések szempontjából meglehetősen optimista, bikapiaci forgatókönyvet vázolunk fel” – foglalta össze a Helen Amos és George Heppel által vezetett elemzői csapat a befektetőknek szóló feljegyzésben.
A legnagyobb jegybanki aranytartalékok még mindig Európában vannak
Kelet-Európát, a Balkánt és Közép-Európát tekintve jelenleg az orosz jegybank birtokolja a legtöbb aranyat – a maga 2300 tonnát meghaladó készletével –, azonban érdemes figyelembe venni azt is, hogy a két kontinensen elterülő ország továbbra is az egyik legnagyobb aranykitermelő a világon.
Azonban az elmúlt tíz évben nem csupán Oroszország növelte aranytartalékait, hanem közép-európai követői is akadtak, köztük hazánk, Csehország és Lengyelország. Ugyanakkor a régió ebből a szempontból vegyes képet mutat, a két szélső értéket Lengyelország és Horvátország képezi. Az előbbi mintegy 333,7 tonnányi elraktározott arannyal, míg utóbbi semennyi aranytartalékkal nem rendelkezik. Szlovákia 31,7 tonnás készlete nagyságrendileg megegyezik Szerbia 38,7 tonnás tartalékával, amelyet déli szomszédunk már teljes egészében Belgrádban tart.
A példák nagy többségéből jól látszik, hogy az európai jegybankok aranyból igyekeznek fedezéket építeni a világgazdasági viharok elleni védelemként. Ugyanakkor meg sem közelítik a legnagyobb aranytartalékkal rendelkező központi bankokat.
Egy 2024-es összesítés szerint a világ tíz legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országa:
- Amerikai Egyesült Államok (8133 tonna),
- Németország (3352,6 tonna),
- Olaszország (2451,8 tonna),
- Franciaország (2436,9 tonna),
- Oroszország (2332,7 tonna),
- Kína (2191,5 tonna),
- Svájc (1040 tonna),
- Japán (846 tonna),
- India (800,8 tonna),
- Hollandia (612,4 tonna).
A lista azonban könnyen lehet, hogy idén változni fog. A világ egyik legnagyobb aranyvásárlójának számító Lengyel Nemzeti Bank (NBP) január 20-án jóváhagyta a további 150 tonna nemesfém vásárlására vonatkozó tervet. A jegybank tájékoztatása szerint ezzel Lengyelország a világ tíz legnagyobb aranytartalékával rendelkező országa közé kerülhet, a döntés ugyanis a jelenlegi 550 tonnáról 700 tonnára emeli az aranytartalékok felső határát. Ha a tranzakció megvalósulna, a lengyelek megelőznék Hollandiát.
