Kiderült, van-e még fűtési tartaléka a Főtávnak a szokatlan hidegben – meg fogunk hökkenni
Az aktuális előrejelzések szerint az idei január valószínűleg az elmúlt 15 év második leghidegebb januárjaként kerülhet be a statisztikákba – közölte válaszában a Budapesti Közművek, amelyet a Világgazdaság arról kérdezett, hogy a társaság távhőszolgáltató divíziója, a Főtáv tudja-e teljesíteni a megnövekedett fűtési igényeket. A Főtáv 240 ezer háztartást, továbbá hétezer üzleti és intézményi fogyasztót lát el hővel és használati meleg vízzel.
A társaság jelezte, hogy január első két hetének időjárása, Budapest földrajzi helyzete alapján kétségtelenül az utóbbi évek téli hónapjaihoz viszonyítva ritkán tapasztalt hideget hozott.
Hideg után még hidegebb
A Budapesti Közművek rendelkezésére álló meteorológiai információk szerint a hónap első felének átlagos külső hőmérséklete –2,7 Celsius-fok volt. Ez több mint 5 fokkal volt hidegebb
- a 2025 azonos időszakának +2,5 fokánál, és
- 2024 azonos időszakának +2,8 fokánál.
Az utóbbi 15 év leghidegebb januárja 2017-ben volt, akkor –4,3 fok volt a havi átlaghőmérséklet, ezen belül az első két hét átlaga –4,4 fokot ért el.
Az idei január első két hetének leghidegebb napja január 9-én volt, –5,9 fokos napi átlaggal. A Budapesti Közművek saját mérései adatai alapján ezen a napon a hajnali órákban a pillanatnyi hőmérsékleti minimum megközelítette a –10 Celsius-fokot Budapest XVII. kerületében. A Rákoskeresztúri fűtőmű hőkörzetében 5 és 6 óra között az átlag –9,8 fok volt.
Hideg lenne? A Főtáv kapacitásai fele még szabad!
A Főtávnak több mint 2000 megawattnyi hőtermelő kapacitás áll rendelkezésére a távhőfogyasztók ellátására. Ennyivel még a legnagyobb hidegben is megfelelő tartalékokkal biztosítható az ellátás. Leghidegebb időjárásként az energetikai számításokban Budapest területére –13 fokkal tervez a társaság.
Az időszak eddigi leghidegebb napján, január 9-én, a fővárosi távhőrendszerre kiadott összes hőteljesítmény maximuma 957 megawatt volt, ez a rendelkezésre álló hőkapacitások 47 százaléka.
Majdnem a duplájára ugrott a hőigény
Az elmúlt (2024/25-ös) fűtési szezon átlagos külső hőmérséklete 6,8 Celsius-fok volt, az erre az átlagos hőmérsékletre jellemző napi fogyasztói hőigény mintegy 39 ezer gigajoule volt. Az idei január 9-én a távhőfogyasztók hőigénye meghaladta a 71 ezer gigajoule-t. A két érték összevetése azt jelenti, hogy a távhőigény a leghidegebb nap(ok)on mintegy 80 százalékkal volt magasabb egy átlagos fűtési szezonbeli napénál. Január első két hetében a távhőfogyasztás csaknem elérte a 900 ezer gigajoule-t, ami harmadával több, mint egy teljes átlagos októberi vagy áprilisi hónap fogyasztása.
A hőtermelők teljesítették szerződéses vállalásaikat
A Budapesti Közművek részére az éves hőmennyiség 90 százalékát megtermelő hőforrások teljesítették a hővásárlási szerződésekben elvárt hőkiadást, a Budapesti Közművek saját csúcshőforrásai pedig kiegészítették a fennmaradó hőigényeket. A fogyasztók ellátását hőforrás oldalon nem zavarta meg rendkívüli esemény. A szükséges hőmennyiséget mintegy 600 kilométer hosszú nyomvonalon a fogyasztókhoz szállító távvezetékrendszeren sem történt érdemi meghibásodás, illetve az ellátott épületekből sem érkezett az egyébként szokásosnál több megkeresés. A Főtáv mintegy ötszáz munkatársa dolgozik folyamatosan a fővárosi távhő-infrastruktúra üzemeltetésén és az esetleges hibák elhárításán.
Nem minden városban szerencsések
Kazincbarcikán január 19-én dél körül meghibásodott egy távhővezeték, kilyukadt, a hálózat sok vizet veszített, a szolgáltatás leállt. A Barcika Szolg Kft. egész éjszaka dolgozott a javításon, de mivel a hálózat a vártnál lassabban töltődik fel vízzel, a fűtőtestek felmelegedését csak 20-án, a délután második felére valószínűsítették. A városvezetés megnyitotta az Egressy Béni Művelődési Központot melegedőhelyként azoknak, akik nem tudják otthon megoldani a fűtést, vagy átmeneti szállást keresnek.
