Őszintén beszélt az MVM-vezér Paksról: az atomerőmű reaktorait le kell állítani – így fogják pótolni az áramot a felújítás alatt
Az elmúlt években nem nagyon találkoztunk olyannal, hogy ne lett volna áram. Európának, így Magyarországnak is figyelmeztető jel volt azonban a tavalyi spanyolországi blackout – idézte fel Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója az Energiaszuverenitás 2026 konferencián, amelyen az energiaszuverenitásról annak villamos energiai oldaláról, az MVM szemszögéből beszélt. Felidézte, hogy Magyarország áramimportfüggése az elmúlt években 30 százalékról 20 százalékra esett, részben a zöldforradalomnak köszönhetően. Ám még ez a szint is kockázatos, mert nem tudható, hogy a szükséges import adott pillanatban rendelkezésre áll-e. A megoldás felé az új paksi és a gázerőművek mutatnak.
Magyarország, egyben az MVM áramtermelésének gerincét a Paksi Atomerőmű adja. Rá jut a hazai áramtermelés 45 százalékára. A megújulók részesedése 29 százalék, ebből 70 százalék a napenergia, a maradék biomassza és főleg szélenergia.
Van a hazai villamosenergia-termelésnek egy nagyon masszív, fosszilis lába is, ez gyakorlatilag a gázüzemű erőműveket jelenti. A hazai áramtermelés drasztikusan nő. Az MVM becslése szerint 2030-ra eléri az 50 terawatt teljesítményt, 2035-re pedig a 65 terawatt lesz a fejlődés.
2035-ben már bőven működik a két új paksi blokk 2400 megawattal, és a két új gázüzemű is 2030-ra 1500 megawattal. További megújuló alapú beruházásokon is dolgozik a csoport. Az MVM áramtermelő kapacitása 4400 megawatt, a csoport erőművei tavaly 19,2 terawattóra áramot állítottak elő.
Mátrai Károly idézte azokat a várakozásokat, amelyek szerint a háztartási és vállalati energiafelhasználás Magyarországon is eltolódik a gázról a villamos energia felé. A növekvő hazai keresletet remélhetőleg a növekvő hazai termelés fogja kielégíteni.
Az MVM áramtermelő kapacitásai:
- Paksi Atomerőmű 2027 megawatt,
- fosszilis 480 megawatt,
- gázerőművek, több kicsi, például Miskolcon, Visontán, a Bakonyban és Észak-Budán.
- tartalék olajerőművek 400 megawatt,
- megújuló 880 megawatt, főleg nap, plusz a kiskörei és a tiszalöki vízerőmű és egy kisebb szélerőmű,
- a fossziliseket döntően a Mátrai Erőmű képviseli, amelynek üzemeltetését drágítja, hogy a károsanyag-kibocsátása miatt szén-dioxid-kvótát is kell hozzá vásárolni.
Egy-egy paksi blokk helyett dolgoznak majd a gázerőművek
Tavaly a mintegy negyvenéves Paksi Atomerőmű a második legjobb évét zárta a termelt energia mennyisége szempontjából. Ezalatt négy nagy karbantartásra került sor, és mindegyik rövidebb ideig tartott a tervezettnél.
A három kombinált ciklusú gázüzemű erőmű (CCGT) úgy létesül, hogy abból kettő Tiszaújvárosban, egy a Mátrai Erőmű telephelyén lesz. Átadásukkal csökkenni fog Magyarország függése az áramimporttól. Múlt pénteken született meg a tiszaújvárosi projektről a beruházási döntés.
Az új CCGT blokkok azon felül, hogy jelentősen hozzájárulnak majd az ország energiabiztonságához, jó szolgálatot fognak tenni a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának idején is.
A paksi reaktorokat a felújítás idejére egymás után 9-12 hónapra le kell majd állítani, ezen idő alatt a CCGT egységek alaperőműként működve termelik helyettük a villamos energiát.
Mivel a 60 százalék feletti hatékonyságú CCGT-k jól szabályozhatók, a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásában is jelentős szerepük lesz.
Így újítják fel a Paksi Atomerőművet
A paksi reaktorokat az 1980-as években adták át. A világ eredeti atomerőműparkjának egészére igaz, hogy öregszik, a legtöbb helyen terítéken van, illetve tart az üzemidő-hosszabbítás. Abból a szempontból, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, kulcskérdés, hogy a reaktortartályuk hány további évig képes még szolgálni.
Alapos vizsgálatok után az MVM-nél arra jutottak, hogy a paksi acéltartályok, amelyekben a nukleáris reakció zajlik, képes további húsz, vagy még több évig megbízhatóan működni.
Az MVM ezért úgy döntött, hogy egy 1-1-5 milliárd euró beruházás révén képessé teszi a hazai áramtermelés 45 százalékát adó Paksi Atomerőművet arra, hogy 2057-ig szolgálja az ország energiabiztonságát.
Az MVM csoport további megújuló erőmű-beruházásokra is készül 2035-ig. Energiatermelése azonban már most is 90 százalékban karbonsemleges.
Interkonnektorokat épít az MVM
Az MVM közben fejleszti a hálózatait, amelyek alapjai még az 1940-es, 50-es években létesültek, megerősítésükre folyamatosan nagy összegeket költ. Létrejön majd egy Szolnok–Debrecen–Szolnok–Szeged vezetékrendszer, és egy másik a Paks II. beruházás kapcsán Paks és Albertirsa között. Újabb interkonnektorokat is épít, ezek lesznek a
- Szlovákia felé tartó vezeték,
- a Nagyvárad–Debrecen-összeköttetés,
- és a szerbiai vezeték, Horgosnál.
A nagyfeszültségű hálózatára a következő három év mindegyikében 120 milliárd forintot fordít, az elosztóhálózatára pedig az előttünk álló öt évben évi százmilliárd forintot szán.
Mindezek révén elérhetőnek látszik Mátrai Károly szerint, hogy a hazai áramellátás ma 20 százalékos importhányada 2030-ra a 10 százalékot közelítse, 2035-től pedig nettó exporőrök lehetünk két új paksi atomblokk üzembe helyezésének köszönhetően.
