Külső forrásokra van szükség

Békés megye csökkenő gazdasági teljesítménye rányomja bélyegét a kis- és középvállalkozásokra. A lassú gazdasági szerkezetváltás miatt többségük tőkeszegény, foglalkoztatásban, innovációban, térségi felzárkóztatásban nem tudja betölteni azt a szerepet, amelyet a fejlett gazdaságokban. Többségüknél rendkívül alacsony a munkahelyteremtő szándék, mérsékelt az innovációs készség és hiányoznak a távlati fejlesztési célok.

A kkv-k csak akkor tudnak fejlődési pályára állni, ha külső forrásokhoz jutnak és a rendkívül hátrányos településen működők adókedvezményekben is részesülnek. Kérdés azonban, hogy a külső forrásbevonás feltételeinek megteremtése és a támogatások önmagukban hoznak-e érdemi előrelépést. Hiszen kevés a megyében az új alternatív iparág, nyomokban lehet csak fellelni a jövőt meghatározó alternatív energiaágazatot vagy például az informatikát. Ezért lenne célszerű a modern iparágak szereplőit a vállalkozói kedvezményekkel párhuzamosan a leszakadó térségek felé irányítani. Az idegenforgalom és a termálturizmus új lehetőséget jelent, de önmagukban ezek aligha képesek a felzárkóztatásra. Békés előnye, hogy ma az ország egyetlen térsége, ahol jól képezhető, nagy létszámú, megbízható munkaerő található, nemzetközi szinten is versenyképes szakképző intézményekkel. A modern iparágak betelepítése mellett a mezőgazdaságból adódó komparatív előnyöket sem szabad veszni hagyni. Most, amikor az élelmiszerek világméretű felértékelődésének lehetünk tanúi, a megye eséllyel kapcsolódhat be a nemzetközi mezőgazdasági vérkeringésbe. Békés megye kis- és közepes vállalkozásai sajátos helyzetben vannak. A fejlett megyékkel ellentétben itt nem alakultak ki új ipari és szolgáltatói infrastruktúrák. A rendszerváltás óta kevés befektetői tőke érkezett, ezért az ipari vállalkozások többsége nem tudott bekapcsolódni a hazai és a nemzetközi beszállítói körökbe. Ma azok a vállalkozások prosperálnak, amelyeknek sikerült a kilencvenes években betelepülő nemzetközi cégeknél beszállítói pozíciót szerezni. Jó példa erre Orosháza, ahová a régi ipari szaktudásra és infrastruktúrára alapozva nemzetközi üvegipari és gépgyártó cégek települtek a kilencvenes évek elején. Ma a város a megye legjobb gazdasági teljesítményét felmutató települése, ahol a kkv-k döntő hányadának beszállítóként stabil piaca van. Néhány olyan vállalkozás is található a városban, amely beszállítói pozícióból feltornázta magát a nemzetközi piacra. A jó példák mellett az orosházi kistérség gazdasági teljesítménye mégis alacsony. Rontja a mutatókat a környező települések elszegényedése. Az utóbbi években sajnos újabb befektetők ide sem érkeztek, s a tradicionális agráradottságokból sem tud a város és a térség előnyt kovácsolni. Viszonylag kedvező képet mutat Szarvas és környéke, ahol a hagyományos agrár-élelmiszeriparé lett a vezető szerep. Hazai és külföldi vállalkozások a város agrárinnovációs készségére, a felsőoktatási és kutatási intézmények tudására alapozva erősödtek meg, s ma már a nemzetközi piac versenyképes szereplői. Nagyon sok szarvasi és a település környékén található kkv dolgozik nekik, amelyek ennek köszönhetően biztonságosan működnek, és folyamatos fejlesztéseket tudnak megvalósítani.

A kevésbé fejlett kistérségekben – Szeghalom, Gyomaendrőd, Mezőkovácsháza, Sarkad – egy-két beszállítóval dolgozó, nagyobb termelővállalkozás található, a kisfalvakban pedig csak az alapszolgáltatásokkal foglalkozó cégek tudnak életben maradni. Szeghalom és Mezőkovácsháza térségében két nagy vállalkozás nyújt több munkaalkalmat. A nem beszállítói pozícióban lévő kkv-k ezeken a területen a túlélésért küzdenek.

A térség romló gazdasági teljesítményét és csökkenő vállalkozási kedvét igazolja vissza az is, hogy nincs fluktuáció a vállalkozói körökben, a megszűnők helyét nem veszik át új, prosperáló szereplők.

A térség romló gazdasági teljesítményét és csökkenő vállalkozási kedvét igazolja vissza az is, hogy nincs fluktuáció a vállalkozói körökben, a megszűnők helyét nem veszik át új, prosperáló szereplők. Vélemény Hódsági Tamás

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Életszerűbb feltételeket

A leszakadó térségekben munkahelyet teremtő cégeket legalább olyan elbánásban kellene részesíteni, mint a betelepülő multinacionális vállalatokat. Hatékony és sikeres vállalkozásélénkítésre érdemes pénzt fordítani. A prosperáló, itthon adózó kkv-k hosszú távon foglalkoztatnak, többletbevételt hoznak a települések és a központi költségvetés számára. A szektor kiemelt támogatása a tartósan hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának és a foglalkoztatási gondok enyhítésének is kulcseleme, hiszen a perifériákra szorult falvakba nagy hazai és nemzetközi vállalkozások kedvezmények árán sem települnek. Békés megyében különösen kritikus a vállalkozások helyzete. Az élelmiszeripar EU-csatlakozást követő válsága a megyét kiemelten sújtotta, hiszen a GDP közel ötven százalékát ez az ágazat adta. Az EU-forrásokból további pénzeket kellene átcsoportosítani a kkv-k részére, mert a jelenlegi támogatásokkal gazdasági pezsgés nem generálható. Fontos az is, hogy a bürokratikus pályázati és a teljesíthetetlen finanszírozási feltételek helyett sikerül-e életszerű pályázati kereteket kidolgozva jövőképet felmutatni a szektor szereplői részére.

Szabó Gábor

A Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem professzora

Innováció az előrelépés záloga

Az innováció a hazai kkv-k előrelépésének egyetlen útja, mert ha továbbra is a munkabérköltség határozza meg a termékek önköltségét, végleg elveszítik versenyképességüket. Sajnos a hazai kkv-k között meglehetősen ellentmondásos a kép. Vannak jól prosperáló, innovatív vállalkozások, amelyek hosszú távon stabil fejlődési potenciállal rendelkeznek. Sok vállalkozás esetében azonban egyáltalán nincs innovációs készség, ha ez így marad, nem újítanak és valósítanak meg egyedi ötleteket, a jelenlegi helyzetüket sem tudják megőrizni, eltűnnek a piacról. Az innováció korlátait a vállalatvezetők elsősorban a szakemberhiányban látják és csak másodsorban a tőkeszegénységben. Az a kkv tud előrelépni, amely bátran alkalmazza a kezdeményező, ötletekkel teli fiatal mérnököket, és hajlandó őket meg is fizetni. Sajnos kevés van belőlük a piacon, ezért a felsőfokú oktatásban a műszaki képzést előtérbe kellene helyezni. Hatékonyabb támogatással és ösztönzéssel újra kellene indítani a kilencvenes években jól működő beszállítói kkv-programot, segíteni az egymás közötti együttműködések kialakulását, a klaszteresedést.

Lévay Erika

A Budapest Bank vállalati üzletágának szenior termékmenedzsere

Teljes körű szolgáltatás

Az Európai Unió pályázati programjaiban bekövetkezett kedvező változások új lehetőségeket teremthetnek a kkv-szektornak. A Budapest Bank a kis- és középvállalatok bankja. Komoly üzleti partnerként kezeljük ügyfeleinket, személyes tanácsadókkal segítjük az együtt gondolkodást, és hosszú távú pénzügyi kapcsolatra törekszünk. Teljes körű szolgáltatást nyújtunk a pályázatkereséstől a projekt bezárásáig. A pályázatok előszűrése és a minőségbiztosítás mellett tanácsadó-közvetítéssel támogatjuk a vállalkozókat. Kapcsolódó finanszírozási csomagjainkkal segítséget nyújtunk abban, hogy a kis- és középvállalkozások sikeres fejlesztési projektjeik megvalósításához minél több EU-s és hazai támogatást tudjanak igénybe venni. Erőfeszítéseinket igazolja, az uniós pályázatokon nyertes magyarországi cégek finanszírozásának 20 százaléka a Budapest Bankon keresztül történik. Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében lehívható támogatásokhoz szükséges saját forrás teljesítéséhez bankunk speciálisan erre a célra összeállított finanszírozási csomagjaival, a Start hitellel és az Új Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitellel nyújt segítséget.

Ormosy Gábor

A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) vezérigazgatója

Előnyben a leghátrányosabbak

Már 2007-ben is voltak olyan pályázati kiírások a Gazdaságfejlesztési operatív programban, amelyek kimondottan hátrányos helyzetű kistérségekben voltak elérhetők, és itt magasabb támogatási arányt, negyven százalékot lehetett elérni. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek beruházásvonzó ereje csekély mértékben javult. Ezért 2008-tól új területi elvet vezettünk be. Attól függően, a pályázó hol valósítja meg a beruházását, egy kiíráson belül is változik az elérhető támogatási arány. Ugyanarra a célra például egy átlagosan fejlett kistérségben 30, hátrányos helyzetűben 40, leghátrányosabb helyzetűben pedig 50 százalék támogatás adható. Azok a pályázati kiírások, amelyekre nagyvállalatok is jelentkezhetnek, csak a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben érhetők el, így a nagy munkaerő-keresletet támasztó beruházásokat is ide igyekszik terelni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A MAG mint a GOP-pályázatok közreműködő szervezete, olyan tájékoztató rendezvénysorozatot tervez, amely során még tavasszal megismerteti a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség vállalkozóit és önkormányzatait a kiemelkedő idei lehetőségekkel.-->