A társasházi lakásokat keresik

Debrecenben mintegy fele-fele arányú a használt és az új építésű lakások iránti érdeklődés, ez a napi forgalomban megfigyelhető arány jellemezte a tavalyi keresletet is – mondta el a Világgazdaságnak Zellei István, a Duna House helyi irodájának vezetője. A lakások áremelkedése csupán inflációkövető, nem több. Mivel az elmúlt időszakban sem a hitelfelvételi lehetőségekben, sem a lakástámogatásokban nem történt jelentősebb változás, a fizetőképesség forrása sem módosult. Zellei leszögezte: az ingatlanvásárlások egynegyede készpénzes ügylet, míg háromnegyede egyéb konstrukció, amelynek nagy része hitel. Elmondható, hogy az igényesebb, nagyobb összegű lakásvásárlásokkal emelkedik a készpénzes ügyletek száma. Ugyanakkor a panellakások árai stagnálnak és nagy szórást mutatnak, ezek vásárlásait túlnyomórészt kölcsönből fedezik. Míg a Fényes udvari városrészben négyzetméterenként 120-130 ezer forintba kerülnek, a Vezér utcában az árak esetenként elérik a 180-200 ezret, a városon belüli átlagár 160 ezerre tehető. A kisebb lakások fajlagosan drágábbak, míg a 70 négyzetméter fölöttiek – főként a rezsi miatt – lényegesen olcsóbbak.
Ezt megerősítette lapunknak Horváth Attila, az Otthon Centrum helyi irodájának vezetője, valamint Juhász András, a debreceni Ingatlan Stúdió Kft. egyik vezetője is. Juhász szerint a használt panellakások árszintje három-négy éve nem változik. Egyre csökken az igény irántuk, elsősorban a rendkívül drága távfűtés miatt, pedig hatvanezer ember lakik Debrecenben ilyen ingatlantípusban – tette hozzá. Zellei és Juhász is kiemelte a családi házak nem forognak jelentősebben a piacon, Zellei szerint a forgalom 80-85 százalékát a lakások teszik ki. Komoly családi, kert-, sor-, illetve láncházas forgalmú területnek a Liget lakópark környékét említette. Továbbá frekventált területnek számít a Nagyerdő és a Kertváros környéke, az Óváros, valamint a belváros bizonyos részei. Ugyanakkor a 70–80-as években épült házak sokat vesztettek értékükből, ezek nagy része komoly fejlesztésekre szorul – tette hozzá.
Érdekességként megemlítette, rengeteg külföldi diák él Debrecenben: túlnyomórészt skandinávok, angolok, hollandok, japánok, koreaiak, indiaiak, de jó néhányan jöttek az afrikai országokból is. A városban találhatók már jellemzően norvég házak, illetve környékek is, erre a tendenciára tavaly és az idén figyeltek fel.
Juhász szerint a két Hajdú-Bihar megyei nagyvárosban, Debrecenben és Hajdúszoboszlón elsősorban az új építésű társasházakra van a legnagyobb kereslet. A legnagyobb igény a kis alapterületű, 35–50 négyzetméteres, téglából készült, gázfűtéses, első-második emeleti lakások iránt mutatkozik. Egyre inkább keresik a vevők az extra szolgáltatásokat is, vagyis a medencét, szaunát, wellnessközpontot és kondicionálótermet.
Horváth úgy véli, az új építésű ingatlanokból egyre több lesz a városban, míg a panelek teret vesztenek. Az egyetemi városi státusból adódóan jelenleg sokkal többen keresnek társasházi lakásokat, mint családi házakat. A nagy vásárlási hullámok a felvételi ponthatárok közzétételénél, valamint az iskolakezdésnél jelentkeznek. Szerinte hiány van a megyeszékhelyen régebben épült – téglaépítésű, gázfűtéses, tízmillió forint körüli – ingatlanokból. Sokkal többet el tudnának adni, mert igény lenne rá. A szakértő nem számít nagyfokú ingatlanpiaci változásokra egy-két éven belül.