Az Államadósság Kezelő Központon (ÁKK) keresztüli nyugdíjpillér irányába nyitott a kormány, nem konkurenciát akarunk teremteni, de jó lehetőségnek tartjuk az állampapírokon keresztüli öngondoskodást
– mondta a Világgazdaság Öngondoskodási konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter. Fontos, hogy egy ilyen, ÁKK-s termék maximális biztonságot ad, a nyugdíjtermékek 20 százalékos támogatását pedig a kormány hosszútávon is fenntartja. Tavaly 28 milliárd forinttal több maradt ezeknek köszönhetően a magyar lakosságnál, 2017-ben 70 ezer fővel nőtt az önkéntes pénztárakat választók száma, a nyugdíjbiztosítást pedig 33 ezer fő kötött.
Fotó: Kallus György
Szeretnénk, hogy a pénzügyi tudatosság a mindennapjaink része legyen – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A pénzügyi döntések megfelelő formában való meghozásához fontos a tudatosság. Ugyan jellemző a magyarokra, hogy nem takarékoskodnak, tudják, hogy az állam nem feltétlenül nyújt majd megfelelő összeget, mégis jellemzően tőle és a családtól várják a megoldást.
A nyugdíjcélú előtakarékoskodáshoz legalább annyira megfontoltnak kellene lenni, mint autó vagy lakásvásárlásnál. Ha a jólétet, gazdasági növekedést és stabil gazdaságot szeretnénk, ahhoz az szükséges, hogy pénzügyileg tudatosak legyünk. Ez nemcsak a mi érdekünk, hanem a pénzügyi szolgáltatóké is, hiszen, minél kevésbé kell egy megtakarítási terméket elmagyarázni az ügyfeleknek, annál egyszerűbb az öngondoskodás elindítása.
A magyar lakosság nem volt felkészülve a 2008-as válságra, és komolyan érintette a devizahiteleseket, ráadásul megbillentette a bankszektor iránti bizalmat
– fejtette ki Varga. Egy ilyen jelentős sokk évekre visszavetette a hitelezést és a pénzügyi szektor teljesítményét. A devizahitelezés mutatott rá arra, hogy az emberek 30 százaléka nem volt tisztában, mit jelent egy szabad felhasználású jelzáloghitel – mutatott rá. Hozzátette, hogy sok családnál hiányzik az előrelátás, a családok többsége bajban lenne, ha kiesne egy havi jövedelme, és a pénzügyi döntések sem megalapozottak sok esetben, a magyarok nem hasonlítják össze a bankok ajánlatait.
A pénzügyi tárca vezetője hangsúlyozta, az a fajta attitűd jellemző, hogy az emberek mivel nem biztosak a pénzügyi tudásukban, félnek szolgáltatót váltani, ezért sokszor szubjektív döntést hoznak.
Elmondta azt is: a magyar pénzügyi rendszer bizalmának helyreállítása a devizahitelek kivezetésével és a fair bank törvénnyel – ami a tájékoztatás feltételeit szabályozta – lett teljes.
A kormány hét évre érvényes pénzügyi tudatossági stratégiát dolgozott ki, két éves részekre bontva jönnek az intézkedések. Az első pont a pénzügyi tudatosság fejlesztése, a második a pénzügyi szolgáltatások iránti tudatosság erősítése, a harmadik, hogy a pénzügyi jártasságot a döntéshozatal szempontjából kell erősíteni, az öngondoskodás, és a modern fizetési megoldások felé tereljük a lakosságot. A készpénzforgalmat is csökkentenénk, jelenleg 5 ezer milliárd feletti a magyar készpénzállomány. Ezzel kapcsolatban Svédországot hozta fel példának a tárcavezető, ahol szinte mindenhol csak elektronikus úton lehet fizetni.
Szeretnénk, ha a Nemzeti Alaptanterv része legyen a pénzügyi tudatosság oktatása
– mondta Varga Mihály. Hozzátette, a gyermekek már sokkal tudatosabbak, ami többek között annak köszönhető, hogy a videójátékoknál sokszor fizetni kell, és a bankok is jelen vannak hirdetéseikkel az iskolákban. Már ötödik éve fut a Pénz7 programunk, és emellett egy új programot is kezdtünk, amelynek keretein belül a készpénzmentes megoldások irányába tereljük a gyerekeket – ismertette Varga Mihály.
A harmadik ilyen program a Fintelligence központok megnyitása, amelynek keretein belül olyan tantermeket adunk át, ahol a gyerekek pénzügyi termékekkel ismerkedhetnek meg.
Az idősebb korosztályok is egyre tudatosabbak, a nyugdíjasok 61 százalékra kapja a járadékot bankszámlára, ami folyamatosan növekszik. Öt év alatt a nyugdíjalap 5 milliárd forintot spórolt az elektronikus utalással. Az életkezdéshez kötheti intézkedéseink között az első a bevezetése volt, jelenleg 160 ezer Start-számlát aktiváltak. Minden magyar gyerek kap 42 500 forint életkezdési támogatást a születésekor, amihez a szülők további összegeket tehetnek hozzá.
Túl magas volt a lakáskasszák állami támogatása
A lakástakarékok kérdésére is kitért előadásában a pénzügyi tárca vezetője, aki szerint nem volt elég gyors a döntés, a meglévő állomány tíz százalékát még megkötötték az utolsó néhány napban. Németországban 4 százalék, Ausztriában 1,5 százalék a támogatás, ehhez képest a 30 százalékos magyar támogatás indokolatlanul magas volt. Az utolsó napok rohama azt jelzi, hogy nem feltétlenül a tudatos lakáscél volt a rendszer középpontjában – közölte.
