Felmérések szerint a magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjellátás kizárólag az állam feladata, de azt szinte senki sem tudja, hogy ez hogyan valósulhatna meg a mindennapokban.
A lakosság többsége bízik az államban, holott a nyugdíjellátás össztársadalmi feladat lenne
– mondta Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a Világgazdaság „Megtakarítási trendek – Felelősen a jövőnkről!” konferenciájának panelbeszélgetésén.
Szerinte ez egy túl idealisztikus elképzelés, az államnak ugyan szükséges lenne támogatást nyújtania, de a lakosságnak is előre kell gondolkodnia, és gondoskodni önmagukról. A szakember szerint utóbbiban jelentős szerepet kellene játszania az oktatásnak, valamint a különböző nyugdíjintézmény rendszereknek is.
Az állam a legfontosabb pillére a nyugdíjrendszernek, szükség van egy állami minimum-támogatásra
– közölte Raveczky Zsolt, az Union Biztosító értékesítésért felelős igazgatósági tagja, aki szerint ez jelenthetne akár egy párezer forintos támogatást is.
A nyugdíjrendszer következő fontos pillérét a vállalatok jelentik, míg a biztosítók csupán a harmadik helyet foglalják el ebben a „rangsorban”. Utóbbiak kapcsán a szakember megjegyezte, az öngondoskodás mértéke azért lehet jelenleg ilyen alacsony, mert a biztosítók nem sokkolják eléggé az embereket.
Kicsit túlozva idealisztikus nyugdíjasokat mutogatnak a biztosítók, ezért kevésbé üti meg az emberek ingerküszöbét az öngondoskodás lehetősége.
„Azaz rossz a kommunikáció” – fűzte hozzá Raveczky Zsolt.
Bense Richárd, az MNB Pénztárak és közvetítők felügyeleti főosztályának vezetője szerint a kommunikáció nagyon fontos, de azért ijesztgetni nem szabad. Nagyon sokat beszélünk a témáról, igaz, hogy demográfiai probléma áll előttünk, de hogy nem lesz állami azzal nem jó riogatni – hangsúlyozta. Szerinte inkább az a kérdés, hogy mennyi lesz a mértéke.
Egyes felmérések azt mondják, a helyettesítési ráta (a fizetés alapján számított nyugdíj összege) jelenleg ugyan 54 százalék körüli, de ez éveken belül akár harmincra eshet vissza.
Emellett a kormány a járulékok összevonásába is belekezdett, így akár a nyugdíjjárulék is veszélybe kerülhet.
Raveczky Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte: nagyon sok múlik majd a kommunikáción az állam részéről, de a piaci szereplőknek is fel kell hívniuk a figyelmet, hogy nagyon fontos az öngondoskodás. Az átlagemberek csak nagyjából 40 éves koruk környékén kezdenek el az öngondoskodáson gondolkodni, de a nyugdíjbiztosítások tekintetében sem sokkal jobb a helyzet – fűzte hozzá Bense Richárd. Szerinte azért nehéz jelenleg elérni a fiatalokat, mert még nincsen előttük egy megfelelő minta. Az Union Biztosító értékesítésért felelős igazgatósági tagja ehhez hozzátette, hogy szerinte is nagyon nehéz megszólítani a fiatalokat, ezért lehet hogy a szülőkkel kellene inkább foglalkozni. Kravalik Gábor úgy látja:
a negyveneseket nem érinti meg az öngondoskodás, az egy természetes folyamat, hiszen minden egyes korosztálynak megvan a maga preferenciája.
