FF-es kategóriába esnek a magyar épületek az energiatanúsítványok alapján.
Kotroczó Melitta
2019.12.12, 13:57
Megosztom a cikket
A klímaválságra, akár a klímavészhelyzettel kapcsolatos intézkedésekre, első válaszok között mindig az energiahatékonyság áll – emelte ki Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója a Világgazdaság Energiastratégia 2019 című konferenciáján.
Az unió energiahatékonysági célja 32,5 százalékos energiafogyasztási csökkentés 2030-ra a 2007-ben megtett előrejelzésekhez képest. Azt látjuk, hogy nemcsak egy fogyasztást kellene elérni, hanem megfordítani egy évek óta tapasztalt növekvő tendenciát.
Igyekszik az EU a célértéket elérni, ami a 2005-ös végsőenergia-fogyasztáshoz képest egy 20 százalékkal kevesebb érték. Ezt úgy szeretné elérni, hogy minden tagállam megteszi a maga vállalását, amely a tagállamok nemzeti energia és klímaterveiben szerepel.
Magyarország eszerint 8-10 százalékos megtakarítást vállalt.
Nem csökkentést célzott meg Magyarország, hanem azt, hogy a 2005-ös értéket ne haladja meg. Az EU-s képhez képest
Magyarországon nem a közlekedés a legnagyobb fogyasztó, hanem a lakosság.
Koritár Zsuzsanna Fotó: Kallus György / VG
Ez azt jelenti, hogy a lakosság teszi ki a teljes energiafogyasztás harmadát, és az elmúlt években ez a fogyasztás folyamatosan nő. Ennek az az oka, hogy
a magyarországi épületállomány nagyon rossz állapotban van, energetikailag nagyon elavultak a lakóépületek.
A 2011 és 2017 között a Lechner Tudásközponthoz feltöltött energiatanúsítványok szerint a magyar épületek FF-es kategóriába estek. Fontos tehát a lakossági szektort célozni a fogyasztási tervekkel.
Ha megnézzük a másik két legnagyobb fogyasztószektort, az ipart és a közlekedést, akkor az látszik, hogy az iparban közel 30 százalékos fogyasztásnövekedést prognosztizáltak 2030-ra, ez a közlekedés esetében 40 százalék. Az energiahatékonyságra nagy szükség, és sok lehetőség van. Egy friss elemzés szerint 2018-ban az energiaintenzitás 1,2 százalékkal csökkent, de azt is látni kell, hogy 2010 óta ez a legkisebb szám.
Az energiahatékonyság számos járulékos előnnyel és társadalmi haszonnal jár, például a gazdaság és a munkaerőpiac területén 0,4 és 4,1 százalék közötti GDP növekedést lehet elérni.
A foglalkoztatás is növekszik 0,2 és 2,1 százalékkal, a végső energiafogyasztás csökken, az egészségügyi kiadások terén akár 77 milliárd eurós megtakarítást is el lehet érni, és 8,3 millió háztartást tud kikerülni az energiaszegénységből.
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.