Igazán kellemetlenné válik idehaza az időjárás a klímaváltozás miatt – egyre több forró éjszaka várható
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa és Pongrácz Rita, a tanszék adjunktusa által jegyzett és a Másfélfokon publikált elemzés szerint az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt. A jövőben viszont jönnek a trópusi éjszakák.
A klímamodellek szerint a következő évtizedekben már nem várható további jelentős változás, mert a maximum- és minimum-hőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek. Ennek azonban nem érdemes örülnünk:
nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik, hogy kipihenjük magunkat.
Nyáron nagyobb a hőingás
Magyarországon általánosságban nyáron lépnek fel magasabb (11–13 Celsius-fok) napi hőingásértékek. Ilyenkor ugyanis hosszabbak a nappalok, vagyis több idő áll rendelkezésre a felmelegedésre. Továbbá jellemzően alacsonyabb a felhőborítottság, és a derült égbolt kedvez a maximum- és minimum-hőmérséklet különbségének növeléséhez. Az éjszakai/hajnali minimum ugyanakkor jelentősen kisebb lesz, mivel a derült viszonyok a földfelszínről induló hőkisugárzás nagyobb hányadát engedik távozni a világűr felé.
Átlagosan az augusztus napi hőingás értéke csaknem 13 fok, míg a legalacsonyabb érték (kb. 6 Celsius-fok) decemberben fordult elő.
Összességében az elmúlt évtizedekben nőtt a napi hőingás mértéke, a plusz csaknem 1,5 fok. A nyári időszakban összességében Délkelet-Magyarország mutatja a legnagyobb napi hőingás-növekedést.
Változik a melegedés jellege – jönnek a trópusi éjszakák
Mára
a minimumok növekedése felveszi a tempót a maximumokéval, nyáron jönnek a trópusi éjszakák.
A jövőre vonatkozó klímamodell-szimulációk a 21. század végére nagy szórást mutatnak. A károsanyag-kibocsátás azonnali csökkentése esetén a maximum-hőmérsékleti értékek gyakorlatilag nem változnának. A későbbi kibocsátáscsökkentést feltételező forgatókönyv esetén 1,25 Celsius-fokot meghaladó emelkedés várható az ország nagy részén. A kibocsátáscsökkentés nélküli szcenárióval számoló klímamodell-szimulációk szerint pedig mintegy 4 Celsius-fokkal magasabb átlagos maximum-hőmérsékleti értékekre számíthatunk 2081–2100-ban. A minimum-hőmérséklet esetén is hasonló változásokat mutatnak a szimulációk – teszik hozzá.
Összességében elmondhatjuk, hogy a napi hőingás a 21. század során várhatóan nem változik majd jelentősen hazánkban, ami a maximum- és minimum-hőmérséklet hasonló mértékű növekedéséből adódik.
Ugyanakkor különösen a nyári időszakban egészség szempontjából megterhelő lehet ez a változás: a minimum-hőmérsékletek emelkedésével gyakoribbá válhatnak a trópusi (vagy meleg) éjszakák (amikor is nem esik 20 Celsius-fok alá a hőmérséklet), így az emberi szervezet számára fontos pihenési időszak rövidül.
Az 1991–2020-as időszakban jellemzően négy trópusi éjszaka fordult elő a HungaroMet adatai szerint országos átlagban, míg az eddigi legmelegebb évünkben, 2024-ben, ennek több mint négyszeresét, 18 ilyen napot detektálhattunk a nyár folyamán.
Ahhoz, hogy ez ne váljon szélsőséges esetből szokásossá a jövőben, elengedhetetlen, hogy ne várjunk tovább az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásnak drasztikus csökkentésével – hangsúlyozzák a kutatók.
