Érdemes az öregkorunkra is gondolni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMinden hatodik magyar a 65 évesnél idősebb korosztályhoz tartozik, 2030-ra pedig már minden negyedik magyarra igaz lesz ez a megállapítás
– mondta Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító főszerkesztője a Világgazdaság konferenciáján. A szakértő szerint a nyugdíjasok életszínvonalát nemcsak a nyugdíjak összege határozza meg, mivel a rendszeren kívül az egészségügyi és szociális hálózattal és a munkavállalói lehetőségekkel együttvéve kell az időseknek kiszámítható életet biztosítani.
Az állam beavatkozási lehetőségeiről elmondta: például a korhatár emelésével, a szolgálatiidő-számítással, a valorizációval – e szorzó segítségével állapítják meg a nyugdíjat –, a nyugdíjskála plafon nyugdíjkarbantartás módszerével, németországi példával akár a gyermekbeszámítással is alakítható a nyugdíjrendszer.
A korhatár emelésével kapcsolatban elmondta, Magyarországon 2022-től már 65 év lesz a várható nyugdíjkorhatár, bár hozzátette, előreláthatólag a 67 éves korhatárra sem kell túl sokat várni, mert Európa számos országában nemsokára ugyanerre korhatárra tervezik felemelni nyugdíjkorhatárt.
A magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a generációk egymás közötti bizalmára épül:
fizetjük a szüleink nyugdíját, azt remélve, hogy a mi nyugdíjunkat majd fizetik a gyermekeink azt remélve, hogy az ő nyugdíjukat majd fizetik az unokáink, azt remélve, hogy az ő nyugdíjukat majd fizetik az ükunokáink, és így tovább…
A szakértő hozzátette, hogy a Magyarországon is működő felosztó-kirovó rendszerben a lakosság demográfiai öregedése miatt drámai mértékben nő a nyugdíjígérvényben megtestesülő implicit államadósság. Véleménye szerint a jelenleg működő kedvezményes adózási rendszerekben (kata, minimálbéres munkavégzés, részmunkaidős foglalkoztatás) elkerülhetetlen az öngondoskodásra való odafigyelés, mivel a kényelmes adózás az időskor beköszöntével majd a visszájára fordulhat.
