BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Érik a sztori a hazai tőzsdén, két-három év múlva szólhat nagyot

A gazdasági növekedés helyreállása, az infláció további csökkenése olyan tényezők lennének, amelyek arra ösztönöznék a cégeket, hogy jöjjenek a tőzsdére – érvelt Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban. Az is kiderült, milyen állampapírt tart a tőzsde első embere.

Régiós szinten, sőt globális összevetésben is felülteljesítő idén a hazai részvénypiac, a nyilvános adatok alapján a magánbefektetői kör is aktív, holott tárt karokkal és magas fix hozammal várja őket az állampapírpiac. Meglepte, hogy ilyen jó éve van a blue chip részvényeknek?

BÉT
Végh Richárd
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

A kibocsátók igazán jó teljesítményre voltak képesek, szóval túl nagy meglepetést nem kell hogy okozzon a vezető magyar részvényindex pillanatnyi állása. Az összkép értékeléséhez érdemes kitérni a globális tőkemozgásokra is: 2021-ben a nemzetközi befektetők részaránya bőven 50 százalék felett volt a hazai részvényekben, az orosz–ukrán háború kitörése ezt 43-44 százalékra vitte le, tehát a kockázatkerülés általános növekedése tőkekivonást eredményezett, nemcsak nálunk, de a teljes fejlődő piaci szegmensben. Innen látunk idén visszarendeződést. A szokásos értékeltségi (PE) ráta alapján a magyar piac továbbra is inkább attraktív, 

a megtermelt vállalati profitok alapján magasabb árfolyamok sem lennének túlzók.

Ami a hazai lakossági befektetőket illeti, az összmegtakarításaik volumene az elmúlt tíz évben több mint a másfélszeresére nőtt, van tér tehát az állampapír-befektetések mellett arra is, hogy növekedjen a háztartások részvénykitettsége. Főleg, hogy az utóbbi még alacsony, 1900 milliárd forintnyi, míg a teljes nettó pénzügyi vagyon (a privát cégeket is idesorolva) 88 ezermilliárd forintra nőtt. De arányaiban lassan, stabilan nő a direkt részvénybefektetések súlya: tíz év alatt 1,5-ről 2,5 százalékra változott.

Külső szemlélőként azonban tűnhet úgy, hogy inkább a kibocsátói oldal növekedési ütemét sikerül fenntartani, míg a befektetőkét kevésbé. Egyetért?

A stratégiánk részeként mindkét oldalt igyekszünk erősíteni. Lehet azon elmélkedni, hogy először jó cégeket kell-e a tőzsdére csábítani, vagy először stabil befektetői kört kell biztosítani. Szerintem nem lehet panaszra okunk, a részvénypiacon régóta a lakossági befektetők generálják a forgalom negyedét. Ráadásul ez igaz volt a kiugróan magas napi kereskedési volumen mellett is, például 2022 első felében, de a kevésbé aktív hónapokban is stabil az 1/4-es arány.

A két réteg befektetői aktivitása egymásra támaszkodik, ha például a magánbefektetők visszavesznek az aktivitásukból, akkor az intézmények dolga is nehezebb, hiszen csökken a likviditás, szellősek az ajánlati könyvek. Ha viszont a potenciális hazai részvénybefektetői kört sikerülne növelni, az az egész piacra pozitív hatással lenne, az egész torta nőne, és az intézményi aktivitás is fokozódna. A 2022 augusztusában bevezetett tranzakciós illeték azonban bizonyos magánbefektetői körökben egyértelműen visszavetette a kereskedési kedvet, 

de összességében nincs rossz éve a Budapesti Értéktőzsdének.

Ha a lakossági részvénykitettség növelésében van potenciál, milyen szerep várható ennek támogatására a hazai befektetési szolgáltatóktól, bankoktól?

Magyarország, hasonlóan a kontinentális európai országokhoz, bankközpontú piac, és ez abban a tekintetben igaz, hogy a vállalatok finanszírozási céljaikra elsődlegesen bankhiteleket vesznek fel. De igaz a lakossági ügyfelek esetében is, tehát a kockázatosabbnak minősített tőkepiaci eszközök értékesítése nem az első választás a közvetítők, azon belül a bankok részéről.

Azt gondolom, a banki értékesítési csatornákban bőven van lehetőség: hiszen ha a lakosság a pénzügyi vagyona zömét túlzottan konzervatív szemléletben összeállított portfólióban tartja, akkor annak a hozama is korlátozott. Nagyobb arányban lenne helye a lakossági megtakarításokban a kockázatosabb eszközöknek: részvényeknek, vállalati kötvényeknek – mivel itt nemzetközi összevetésben van egyfajta lemaradása a hazai magánbefektetői körnek, a közvetítői szektor szereplőinek jól felfogott érdeke lenne reflektálni erre a piaci lehetőségre.

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Több elemző szerint a külföldi befektetők előtt a hazai középvállalatok kevésbé ismertek. Hiányolják a roadshow-kat, rendezvényeket. Ebben tud valamit közreműködni a BÉT?

Nem csak a magyar tőkepiacra jellemző, hogy a midcapek iránt szerényebb az érdeklődés. Teszünk lépéseket, van olyan régiós befektetői meeting, amelyet szponzorálunk, de olyan is, amelyet kifejezetten mi kezdeményeztünk. A már a tőzsdén lévő midcap kibocsátók többségének a részéről is megvan az ez irányú szándék. 

Reális veszély, hogy a magánbefektetők – igazi sztorik híján – elfordulnak a hazai részvénypiactól?

A statisztikák egyelőre nem ezt mutatják. A hazai befektetők részvényportfóliójában 80 százalékra tehető a BÉT-en jegyzett papírok súlya. Nincs rálátásunk a külföldi szolgáltatók magyar ügyféladataira, egy ott vezetett megtakarítási portfólióban valószínűleg már nincsenek magyar eszközök. A hazai intézményi befektetők részvénykitettsége viszont jellemzően fordított, átlagosan 1:7 a hazai és külföldi eszközök aránya.

A hazai tőkepiac fejlesztésének lehet része régiós együttműködés? Gyakori észrevétel, hogy fel van aprózva a régió, egyenként pedig kevés az instrumentum.

Ezt kevésbé gondolom problémásnak, de kétségtelenül összetett kérdés a tőkepiac fejlesztése. Az Európai Tőzsdeszövetség igazgatósági tagjaként nagyobb a rálátásom, meglepő módon sok esetben ugyanazok a problémák foglalkoztatják a nyugat-európai tőzsdeüzemeltetőket, mint minket. A nyugat-európai tőzsdék ugyanúgy fejletlennek érzik az equity kultúrát az amerikaihoz vagy akár az ázsiaihoz képest, mint mi.

A magánbefektetői portfóliók pedig számos európai országban túl konzervatívak, ugyanúgy, mint Magyarországon. A tőkepiac mérete, külföldi láthatósága persze nagyon fontos. Ennek eszköze lehet a régión belüli konszolidáció, de nagyon nem mindegy, hogyan csináljuk meg. 2016-ot megelőzően a Budapesti Értéktőzsde része volt a bécsi tőzsde vezette régiós csoportnak. De a hazai tőkepiac kevés választ kapott arra a kérdésre, hogyan is léphet előre.

Volt példa előrelépésre a régióban, például a romániai tőzsde sokat fejlődött idén.

Remek munkát végeztek, sikeres volt a Hidroelectrica IPO, amelynek során egymilliárd euró felett értékesítettek részvényeket. Ami főleg annak tudatában siker, hogy az elsődleges kibocsátást kizárólag helyi listing formájában valósították meg. Egyet is tudok érteni ezzel, hogy egy nagy IPO-t a hazai tőkepiacon a legjobb végrehajtani.

Persze a régiós példákat látva gyakran megkapjuk a kérdést: mikor lehet majd kereskedni a ma még kizárólag állami kézben lévő hazai társaságok részvényeivel? Ha lesz ilyen irányú döntés, a BÉT ökoszisztémája biztosan ki tudja szolgálni a bevezetést. De természetesen a cégek szempontjából is meg kell találni a megfelelő időpontot, ami nagyon sok tényezőtől függ. A belső folyamatoktól, a stratégiai céloktól, a makrogazdasági környezettől. Ezeknek az együttállása kell ahhoz, hogy megtalálják az ideális belépési pontot. Azt látom, hogy több privát nagyvállalati szereplő dolgozik a tőzsdei bevezetés stratégiáján, tehát egy-két-három éven belül biztosan megtalálják azt az időablakot, amikor a belépés a legideálisabb.

BÉT
Végh Richárd
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

A BÉT-részvények idén kerültek a tőzsdére, szerepel a tervek közt, hogy elemzés készüljön a társaságról?

Van ez irányú érdeklődés a befektetési szolgáltatók részéről, mi is nyitottak vagyunk arra, hogy támogassuk az elemzői munkát, időzítésről azonban még nem tudok beszámolni.

Az Xtend piacon mennyi kibocsátással lenne elégedett jövőre?

Idén a főpiacon és az Xtenden együtt hét bevezetés valósul(t) meg, jövőre öt-tíz a realitás. Tavaly volt egy nagyobb felfutás, 14 társaság érkezett, aminek hátterében a mentorprogram közelgő lezárása állt.

Az IPO pipeline listánk elég hosszú. A gazdasági növekedés helyreállása, az infláció további csökkenése mind olyan tényezők lennének, amelyek arra ösztönöznék a cégeket, hogy jöjjenek a tőzsdére.

Van terv az árutőzsdei kereskedés fellendítésére?

Ebből a szempontból Budapest egyedi, sokféle termékkel lehet kereskedni, az árupiaci szegmens pedig régiós szinten kuriózum. Sokan a párizsi árutőzsdét tekintik irányadónak az agráriumban, holott lenne létjogosultsága egy fizikailag sokkal közelebbi, s ebből kifolyólag a Matiftól akár jócskán eltérő árazásnak. Idén alapvető esemény volt az ukrán gabona megjelenése a fizikai piacon, ami erősen visszavetette az árutőzsdei forgalmat itthon. 

Most azt kell elérnünk, hogy a tavalyi volumenhez egyáltalán visszatérjünk. 

Sok hazai gazdálkodó tapasztalhatott meglehetősen hektikus ármozgásokat az idén, reményeink szerint többük belátja, érdemes kockázatkezelésben gondolkodni, vagyis határidős ügyletekkel kivédeni a váratlan áringadozásokat. 

A BÉT egyik bevételi forrása az adatértékesítés. Hogyan festenek az üzletág kilátásai?

Az érdeklődés folyamatosan nő a szolgáltatás iránt, egyre több az éves szerződést kötő ügyfél. A trend folytatódhat, amit a szolgáltatásaink árainak tartásával tudunk támogatni. Várható továbbá egy EU-s jogszabály megjelenése a következő hónapokban, amely a tőzsdei adatok szolgáltatásával kapcsolatban tartalmaz majd olyan új előírásokat, amelyek kihatással lehetnek a tőzsdék ezen tevékenységére néhány éves időtávon belül. Legalább ilyen fontos pillérünk a kapcsolt vállalatok közül a KELER, ahol erős évre van kilátás, egyrészt az első féléves teljesítmény, másrészt a letétkezelt értékpapír-állomány (állampapírok, részvények, egyéb) jelentős növekedése okán. 

Idén a BÉT tőzsdére lépése volt az év legfontosabb eseménye, jövőre lehet szó hasonló horderejű bejelentésről?

A tőzsdei bevezetés következő lépése lehet ilyen: a közkézhányad növelése, ami azonban tulajdonosi döntést igényel. Ezen túlmenően folytatódik az érvényben lévő stratégia végrehajtása: a kibocsátók bevonzásával, illetve az ESG-szemlélet meghonosításának elősegítésével.

Rendkívüli közgyűlési napirendi pont az igazgatóság elnökének visszahívása. Egyedüli jelölt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Személye jelenthet bármilyen változást a BÉT életében?

Mivel közgyűlés elé terjesztett tulajdonosi döntésről van szó, nem tisztem a jövőbeni hatásait elemezni. A szavazást követően az új elnök a megfelelő időben bizonyosan beszámol terveiről. 

Magánbefektetőként, amit persze a pozíció megenged, lát izgalmas lehetőséget a magyar tőzsdén?

Vezérigazgatóként semmilyen, a BÉT-en jegyzett instrumentumba nem fektethetek, pedig én is azok táborát erősítem, akik szerint sok az izgalmas lehetőség. Számomra így maradnak a befektetési alapok, a privát portfólióm kockázatmentesebb részét pedig, ahogy sokan mások, lakossági állampapírban tartom. Érdemes egyébként figyelni a hazai befektetői réteget. Akár a pénzügyi tudatosság, akár a józan ész vezeti őket: a múltbéli részvénypiaci visszaesések idején rendre jó beszállókat találtak a mélyen alulárazott hazai papírokban.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.