Olyan gyorsan száguldott a MÁV-vonat, hogy az utasoknak is feltűnt, szuperolcsó autópálya-matrica jelenik meg Magyarországon – heti összefoglaló

Szegeden gyárat építő BYD: itt a negatív fordulat a kínaiaknál

A BYD nettó nyeresége a második negyedévben éves szinten 29,9 százalék százalékkal, 6,4 milliárd jüanra esett vissza. A csökkenés legfőbb oka a kínai elektromosautó-gyártók közötti árverseny.

A társaság az üzleti évre kitűzött 5,5 millió darabos értékesítési cél mindössze 45 százalékát teljesítette féltávnál, így kétséges, hogy sikerül-e elérni év végéig a korábbi célkitűzést. Kína arra ösztönzi elektromos járműiparát, hogy hagyjon fel az árak csökkentésével és korlátozza a termelést, mivel Peking attól tart, hogy a tartós defláció veszélyezteti a gazdasági növekedést. 

Az elmúlt hónapokban a kínai tisztviselők többször is szóba hozták, hogy szükség van a túlkapacitással küzdő ágazatok, például az elektromos járműipar megzabolázására.

Új autópálya-matricát vezetnek be Magyarországon 2026-tól

Idén harmadik alkalommal tartott közlekedésinfót, vagyis a közlekedés és a közlekedésfejlesztés aktualitásairól szóló sajtótájékoztatót Lázár János építési és közlekedési miniszter. Lázár bejelentette, hogy az M1-es felújítása alatt kedvezményesen lehet majd megvásárolni a négy vármegyére vonatkozó úthasználatot.

Az M1-es sztráda négy vármegyét érint: Pest, Fejér,  Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron. A politikus szerint a díjrendszert úgy alakítják át, hogy akik a négy vármegyében laknak, 15 ezer forintért használhatják a teljes M1-es szakaszt.

Eszerint a négy vármegyére vonatkozó, négy darab éves autópálya-matrica helyett a négyet együtt 15 ezer forintért vehetik meg, vagyis lényegében fél áron az eddigi közel 28 ezer forintos összeg helyett. A változás 2026. január elsején lép életbe.

Eldőlt a sorsa Magyarország egyik legszebb kastélyának

Tata polgármestere, Michl József levélben kérte Lázár János miniszter tájékoztatását az Esterházy-kastély jövőjéről. A minisztériumi válaszlevélben megnyugtatták, hogy a kastély jövőképének kialakításában az önkormányzati elképzelések is fontos szerepet játszanak majd. Céljuk, hogy az új működési formában a fejlesztés és a hasznosítás az önkormányzat érdekeinek szemelőt tartásával, a várossal közösen valósuljon meg

Levelében a tatai polgármester azt kérte, hogy az önkormányzat feltétlenül részt vehessen a kastély jövőbeni üzemeltetésében és működtetésében, elsősorban a már elkészült múzeumi részben. Michl kiemelte, hogy reméli, hamarosan újabb információkat adhat a tataiaknak.

A kastély, amely az 1760-es évek második felében épült, 1945-ig az Esterházy család birtokában volt. A város a tata-gesztesi uradalom birtokközpontjaként a tulajdonosok számára különösen fontos volt. A kastélyt folyamatosan lakták, sőt uralkodói vendégeket is fogadtak itt.

Ilyet is ritkán látni Magyarországon

Figyelemre méltó fotót tettek közzé a közösségi médiában: az egyik vasúti fórumon osztották meg azt a képet, amely szerint a MÁV egyik járata a székesfehérvári vonalon közel 160 km/h-s sebességgel közlekedett. Ez a tempó hazánkban ritkán tapasztalható, így nem csoda, hogy a vasútbarátok és az utasok körében is élénk érdeklődést váltott ki.

A 160 km/h-s sebesség eddig inkább nyugat-európai vasutak sajátossága volt. Magyarországon a legtöbb szakaszon a pályák és a járművek adottságai miatt 100–120 km/h közötti tempó a jellemző, de a nagyobb fővonalakon elérhető a 140 km/h is.

A székesfehérvári vonal azonban az elmúlt években átfogó korszerűsítésen esett át: a pályaállapotok, a biztosítóberendezések és a villamosítás egyaránt alkalmassá váltak arra, hogy bizonyos vonatok akár a 160 km/h-t is elérjék. A MÁV korábban jelezte , hogy a fejlesztések célja nemcsak a pálya felújítása volt, hanem a kötöttpályás közlekedés sebességének növelése is.

Új világhatalom született, most szembesült vele mindenki

„Lengyelország bekerült azon húsz nemzet exkluzív csoportjába, amelyek gazdasága elérte az ezermilliárd dollárt” – jelentette be Donald Tusk miniszterelnök. Hozzátette, hogy ez történelmi mérföldkő a nemzetnek. 

A bejelentés Andrzej Domanski pénzügyminiszter július végi előrejelzését követi, miszerint Lengyelország 2025-re a világ huszadik legnagyobb gazdasága lesz. A lengyel Központi Statisztikai Hivatal hétfőn arról számolt be, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,4 százalékkal nőtt az idei év második negyedévében, ezzel az ország Európa leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik.

Az infláció júliusban 3,1 százalékra csökkent éves összevetésben a júniusi 4,1 százalék után. Lengyelország 2,7 százalékos növekedést produkált az elmúlt három évben, ami a legmagasabb a környező országok között.