Bokros Lajos a Tisza megszorítócsomagját támogatja
Interjút adott szerdán a Klasszis Médiának Bokros Lajos, a beszélgetésben a Horn-kormány volt pénzügyminisztere támogatólag beszélt a Tisza Pártnak készült megszorítócsomag legdurvább pontjairól.
Mielőtt a részletekre kitérnénk, érdemes megemlíteni, hogy az interjú furcsa nosztalgiázással kezdődött. Bokrost a harminc évvel ezelőtti, róla elnevezett brutális megszorítócsomagról kérdezték, amit a műsorban csak pénzügyi stabilizációs programként emlegettek. – Aki még abból a korosztályból származik, hogy a bőrén érezhette annak a hatását, az emlékezik a tartalmára, meg az én nevemre is. A fiatalabb korosztályoknak már el kell magyarázni – fogalmazott Bokros, majd arról beszélt, hogy szükséges volt az akkori beavatkozás. A visszatekintés itt nem szakadt félbe, az egykori pénzügyminiszter ugyanis azzal folytatta, hogy a Bokros-csomag csapatmunka volt. A politikai felelősség – mint mondta – őt terhelte, aztán úgy fogalmazott:
én nagyon nagy szeretettel és tisztelettel emlékezem meg arról a 20-30 emberről, aki ennek a tervezésében és végrehajtásában oroszlánszerepet játszott.
Bokros ezután átkanyarodott a kormány intézkedéseinek kritizálására: az interjú során visszamondta az összes régóta ismert baloldali frázist, emlegetett korrupciót, propagandát, lopást, oligarchát, majd sorban haladva bőszen érvelt azok mellett a megszorítások mellett, amelyek a Tisza Pártnak készült javaslatgyűjteményben is helyet kaptak.
Szerinte kifejezett őrültség a 14. havi nyugdíj
Szóba került például a nyugdíj.
A 14. havi nyugdíj már kifejezetten őrültség, parasztvakítás és szemfényvesztés. (…) Csak az inflációt fogja növeli és a pénzünket elértékteleníteni
– kezdte a legfrissebb fejlemény értékelését, a parlament ugyanis az interjú napján, szerdán fogadta el, hogy a 13. havival egy időben jövőre a 14. havi nyugdíj első részletét is kifizetik az időseknek. Bokros nem hagyta szó nélkül előbbit, a 13. havi juttatás ügyét sem, arról azt mondta:
Semmi indoka nincs a 13. havi nyugdíjnak sem, hiszen senki soha nem fizetett 13 havi nyugdíjjárulékot.
A privatizációban is egyetértenek
Bokros ezzel lényegében alátámasztást adott a Tisza Párt körül működő közgazdászok véleményének, amely a 13. havi megvágásáról szól. De nem csak annak: a Magyar Péteréknek készült javaslatcsomag egyik legmegdöbbentőbb eleme – a 32 százalékos áfa, a vagyonadó és a brutális céges adóemelés mellett – a nyugdíjrendszer privatizálása. Röviden: a Tisza-csomag szerint az államnak ki kellene vonulnia a nyugdíjbiztosításból, a feladatot magánbiztosítók kapnák meg, a pályakezdők oda tennék be fizetésük legalább 10, de inkább 15 százalékát. Vagyis jóval többet, mint ma. A rászorulóknak az állam adna juttatást, ezért azonban mindenkinek járulékot kellene fizetnie.
Bokros először arról beszélt, hogy ahol csökken és öregszik a lakosság (mint idehaza – a szerk.), ott nem lehet változatlanul fenntartani az egypilléres, kizárólag a társadalombiztosításra alapozott nyugdíjrendszert. Azt fejtegette, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert olyan időszakban találták ki, amikor növekedett a lakosság, majd tulajdonképpen oda lyukadt ki, hogy az most már fenntarthatatlan. Bokros óriási bűnnek nevezte a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer 2011-es megszüntetését.
A volt pénzügyminiszter szavai csak úgy érthetők, hogy a privatizáció mellett érvelt.
Nyugdíjkorhatár-emelés és migráció
Nyugdíjügyben azonban nem állt itt meg. Az interjú egy pontján azt magyarázta, hogy nem lehet megígérni az inflációkövető, vásárlóerő-megőrző nyugdíjat (amit az állam most megtesz – a szerk.), mivel egyre fogy a dolgozó népesség. Ráadásul a kormány abszolút ellene van a munkaerő-importnak és a bevándorlásnak. – Hogy lesz ebből jólét? – tette fel a kérdést. Ezután úgy vélekedett, hogy tovább kell folytatni a nyugdíjkorhatár emelését, a nyugdíjszabályokat pedig úgy kell módosítani, hogy ha valaki hamarabb nyugdíjba megy, kevesebbet kapjon és húsz év múlva ne lehessen szociális ellátást követelni. – Aki befizet, az kap, olyan arányban, ahogy befizetett. Aki nem fizetett be, az nem kap semmit – zárta le a kérdést.
Többkulcsos adót akar Bokros is
Bokros az adórendszer ügyében is pontosan ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint a Tisza Pártnak készített megszorítócsomag elkészítői. Arról beszélt ugyanis, hogy a hazai adórendszer teljesen torz, piac- és növekedésellenes.
Szerinte előbb-utóbb szükség lesz a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetésére, és úgy vélte, három kulcs lehetne: 10, 20 és 30 százalékos.
– Ez nem jelentene mindenki számára adóemelést – mondta megnyugtatásképpen Bokros, majd arról is beszélt, hogy a mostani adórendszert megterhelik a kedvezmények és a mentességek.
A leggonoszabbnak nevezte, hogy a háromgyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet vezettek be.
Biztosan nem a véletlen műve, hogy a Tisza Pártnak készült megszorítócsomag szintén háromkulcsos progresszív szja-t tartalmaz, 15, 22 és 33 százalékos kulccsal – nagyon hasonló számokat mondott Bokros is. A tiszás javaslatcsomag szintén kivezetné a legtöbb kedvezményes szabályt, így ez alapján bizonyára búcsút inthetne a több százezer érintett családanya az adómentességének.
Felélné a tartalékot
Az interjúból kiemelendő még az aranytartalékról szóló rész is. Bokros Lajos szerint most kellene eladni – az elmúlt években tetemesre duzzasztott – jegybanki aranytartalékot, mert most magas az árfolyam, a bevételből pedig lehetne finanszírozni az elmúlt évek jegybanki veszteségét. Arról beszélt, a mai döntéshozók nem értik, hogy az arany monetáris szerepe megszűnt, és csak akkor lehet jelentősége, ha egy ország közelít a fizetésképtelenséghez.
Úgy vélte, az aranytartalék holttőke, nem segíti a gazdasági növekedést, ezért Bokros eladná az egészet és oda fektetné be, ahonnan kamat, hozam remélhető.
– Nem értenek hozzá egyáltalán, a kormánynak nincs egy darab gazdasági szakembere se – jelentette ki egyszer csak meglehetős magabiztossággal az interjúba erősen belelendülő Bokros, aki azt is pontosan tudni vélte, hogy Donald Trump és Orbán Viktor miről kötött egyezséget és miről nem november elején. Visszakanyarodva az aranytartalék kérdésre: a központi bankok a világban az elmúlt években rekordmennyiségű aranyat vásároltak, ezért is emelkedett az arany ára. Ráadásul soha nem tervezte még ennyi jegybank a világban, hogy aranyat halmoz fel a következő 12 hónapban. Így keresnek ugyanis védelmet a válságok és az infláció ellen.
