Fehérebb lesz-e a hó az elektromos autók terjedésével?
Ilyenkor télen, amikor ráadásul még egy kis havazás is megörvendeztet bennünket, meglehetősen kiábrándító látványt nyújt az utakon látható piszkos fekete hó. Kérdés, hogy mitől koszolódik össze olyan gyorsan a téli csapadék, és vajon később, az elektromos autók terjedésével, fehérebb lesz-e a hó.
Először is, ott van a belső égésű motor
A belső égésű motorok kormot és szilárd részecskéket bocsátanak ki, amelyek leülepednek a hóban
– mondta az osztrák Der Standardnak Marc Olefs meteorológus és geofizikus, a GeoSphere Austria klímakutatási osztályvezetője.
Aztán ott van a gumiabroncsok és a fékek kopása, ami szintén sötétebbé teszi a havat. Ezt azonban nemcsak a benzin- és dízelüzemű autók okozzák, hanem minden jármű, beleértve az elektromosokat is.
Mindamellett az útsó és a kavics is jelen van a hóban, mechanikusan keveredve a latyakkal. Végül pedig a forgalom felkavarja a havat, és ez gyorsan eloszlatja a szennyeződést az olvadékvízben – teszi hozzá a szakértő.
Belső égésű motorok nélkül azonban a latyak észrevehetően világosabb és tisztább lenne, különösen a forgalmas utaktól távol
– jegyzi meg Olefs. Csak ott maradna azonban teljesen fehér, ahol kicsi a forgalom és kevés útsót használnak.
A meteorológus ebbe a kategóriába sorolja a parkokat, a forgalomcsillapított övezeteket és a város külterületein fekvő területeket.
A szakértő hozzátette: természetesen nem csak az autók okozzák a szennyeződést. Az építési por, a fűtésből származó károsanyag-kibocsátás és az ipari kipufogógázok is hozzáteszik a magukét a szürkésbarna latyak színezéséhez.
Az elektromos autók terjedésével valóban fehér lehetne a karácsony
Mindazonáltal ha kevesebb belső égésű motoros autó közlekedne például Bécsben, a korom- és részecskeszennyezés csökkenne a városban. Ez azt jelentené, hogy a hó hosszabb ideig maradna fehérebb és nagyobb esélye lenne a valóban fehér karácsonynak.
Ráadásul nemcsak a színét, hanem az állagát is tovább őrizné meg a hó, hiszen minél világosabb, annál több fényt ver vissza, és minél több fényt ver vissza, annál kevesebb napsugár alakul át hővé.
Tehát a hó egy kicsit lassabban olvadhat majd
– magyarázza Olefs, aki egy tanulmányt idézve arra is kitért, hogy milyen távoli hatásai vannak a szennyezésnek.
A Nature Communications folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány kimutatta, hogy a francia Alpokban és a Pireneusokban a por- és koromlerakódások átlagosan 17 nappal gyorsították a hóolvadást 1979 és 2018 között.
A szennyezés tehát nem pusztán városi jelenség, hanem globális. Az emberek által termelt és a szél által szállított szennyező anyagok ma már a világ legtávolabbi pontjain is kifejtik hatásukat.
