Fehérebb lesz-e a hó az elektromos autók terjedésével?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIlyenkor télen, amikor ráadásul még egy kis havazás is megörvendeztet bennünket, meglehetősen kiábrándító látványt nyújt az utakon látható piszkos fekete hó. Kérdés, hogy mitől koszolódik össze olyan gyorsan a téli csapadék, és vajon később, az elektromos autók terjedésével, fehérebb lesz-e a hó.
Először is, ott van a belső égésű motor
A belső égésű motorok kormot és szilárd részecskéket bocsátanak ki, amelyek leülepednek a hóban
– mondta az osztrák Der Standardnak Marc Olefs meteorológus és geofizikus, a GeoSphere Austria klímakutatási osztályvezetője.
Aztán ott van a gumiabroncsok és a fékek kopása, ami szintén sötétebbé teszi a havat. Ezt azonban nemcsak a benzin- és dízelüzemű autók okozzák, hanem minden jármű, beleértve az elektromosokat is.
Mindamellett az útsó és a kavics is jelen van a hóban, mechanikusan keveredve a latyakkal. Végül pedig a forgalom felkavarja a havat, és ez gyorsan eloszlatja a szennyeződést az olvadékvízben – teszi hozzá a szakértő.
Belső égésű motorok nélkül azonban a latyak észrevehetően világosabb és tisztább lenne, különösen a forgalmas utaktól távol
– jegyzi meg Olefs. Csak ott maradna azonban teljesen fehér, ahol kicsi a forgalom és kevés útsót használnak.
A meteorológus ebbe a kategóriába sorolja a parkokat, a forgalomcsillapított övezeteket és a város külterületein fekvő területeket.
A szakértő hozzátette: természetesen nem csak az autók okozzák a szennyeződést. Az építési por, a fűtésből származó károsanyag-kibocsátás és az ipari kipufogógázok is hozzáteszik a magukét a szürkésbarna latyak színezéséhez.
Az elektromos autók terjedésével valóban fehér lehetne a karácsony
Mindazonáltal ha kevesebb belső égésű motoros autó közlekedne például Bécsben, a korom- és részecskeszennyezés csökkenne a városban. Ez azt jelentené, hogy a hó hosszabb ideig maradna fehérebb és nagyobb esélye lenne a valóban fehér karácsonynak.
Ráadásul nemcsak a színét, hanem az állagát is tovább őrizné meg a hó, hiszen minél világosabb, annál több fényt ver vissza, és minél több fényt ver vissza, annál kevesebb napsugár alakul át hővé.
Tehát a hó egy kicsit lassabban olvadhat majd
– magyarázza Olefs, aki egy tanulmányt idézve arra is kitért, hogy milyen távoli hatásai vannak a szennyezésnek.
A Nature Communications folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány kimutatta, hogy a francia Alpokban és a Pireneusokban a por- és koromlerakódások átlagosan 17 nappal gyorsították a hóolvadást 1979 és 2018 között.
A szennyezés tehát nem pusztán városi jelenség, hanem globális. Az emberek által termelt és a szél által szállított szennyező anyagok ma már a világ legtávolabbi pontjain is kifejtik hatásukat.
