Reformintézkedéseket sürgetnek
Budapest bevételeinek jelentős része a vállalkozásoktól beszedett adókból származik (meghatározóan az iparűzési adóból), ám számukra a főváros semmilyen támogatást nem nyújt – vélekedik Petykó Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke. Úgy látja: a főváros gazdálkodása lejtmenetben van. A szükséges fejlesztéseknek csak a töredékét végzik el, így miközben a környező országok városai fejlődnek, Budapest egyre inkább elmarad tőlük.
A kamara immár több mint egy évtizede vizsgálja – kutatóintézetek bevonásával – a fővárosi vállalkozások helyzetét. Az elnök szerint egyértelműen kitűnik, hogy az itteni cégek önfejlődésének maga a város szab gátat a szűkös kapacitások visszahúzó erejével. Emiatt ma már szomorú tény, hogy a vállalkozások jelentős része az agglomerációt választja tevékenysége központjául – állapítja meg az elnök. Mint hozzáteszi: éppen ezért soha nem volt olyan nagy szükség egy hosszú távú, a teljes Közép-Magyarország régiót lefedő gazdaságfejlesztési koncepcióra, mint most. Ennek természetesen szervesen kellene illeszkednie egy országos átfogó gazdaságfejlesztési tervbe. Ezek hiánya nehezíti a cégek működési feltételeit. Az sem vitatható az elnök szerint, hogy ma nem lehet beszélni kiszámítható gazdálkodói környezetről. Stabilitásról is csak egyetlen szempontból: bizonyosan látszik, hogy a vállalkozásoktól elvont jövedelem egyre növekszik.
A vállalkozók, s köztük is elsősorban a fővárosiak érdekében az érdemi reformintézkedések haladéktalan megkezdését sürgeti a BKIK elnöke. Úgy véli, az ezzel kapcsolatos egyeztetésekben az eddiginél nagyobb szerepet kell kapniuk a civilszervezeteknek és az érdekképviseleteknek, köztük a kamarának is.
A BKIK nemcsak a hat-hétezer kamarai tag képviseletében lép fel a mindenkori kormánnyal szemben, hanem az egész vállalkozói szektor, közülük is főként a kis- és középvállalkozások érdekében hallatja a hangját – mondja Vadász György, a szervezet alelnöke. A legfrissebb adatok szerint a fővárosban 355 ezer regisztrált vállalkozás működik, ebből 212 ezer társas, 143 ezer pedig egyéni gazdálkodóként. Budapest súlyát jelzi, hogy a GDP 32 százalékát az itteni cégek termelik meg, ez egyúttal arra is utal, hogy a fővárosban jóval nagyobb a termelékenység, mint az ország más területein.
A társaságok túlnyomó többsége a kkv-k körébe tartozik, az ország kft.-inek és bt.-inek a 40 százaléka (110 ezer, illetve 80 ezer) a fővárost jegyeztette be telephelyként. Egyébként a részvénytársaságok esetén még nagyobb az arány: minden második rt. (2400) Budapesten működik.
A kamara azért is viseli a szívén a mikro-, kis- és középvállalkozások sorsát, mert ez a kör ad munkát a foglalkoztatottak mintegy kétharmadának. Tehát a megmaradásuk, illetve a gazdálkodási körülményeik alapvetően kihatnak az állampolgárok többségének jövedelmi helyzetére, s azon is túlmutatva a gazdaság egészére – hangsúlyozza az alelnök.
A vállalkozások gondjain is javítana, ha a kormányzat végre elszánná magát a cselekvésre – állítják a kamarai szakemberek. Mindenki tapasztalja, hogy túlságosan magasak az adók, ez pedig rontja az ország és a cégek versenyképességét. Csökkenteni szükséges az élőmunkát terhelő adók, elvonások szintjét, s el kellene elérni, hogy bővüljön az adófizetők köre. Az is a vállalkozók gondjait szaporítja, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére még mindig túlságosan nagy a bürokrácia, s ez rányomja bélyegét a gazdálkodókat érintő ügymenetekre. Sok területen a munkaerőhiány is sújtja a cégeket. A fővárosban különösen feltűnő, hogy egyes szakmákban alig tudnak megfelelő szakemberhez jutni a vállalkozások. A szakképzés és az oktatás területén tehát sürgősen pótolni kellene a lemaradásokat.
Kamarai igények a vállalkozásokért
Forrás: VG-gyűjtésHosszú távú országos és regionális gazdaságpolitika
A közigazgatási rendszer hatékonnyá tétele
Versenyképeséget segítő adórendszer
A költségvetési kiadások visszafogása
Jogbiztonság, kiszámíthatóság
A bürokrácia csökkentése
Hosszú távú országos és regionális gazdaságpolitika
A közigazgatási rendszer hatékonnyá tétele
Versenyképeséget segítő adórendszer
A költségvetési kiadások visszafogása
Jogbiztonság, kiszámíthatóság
A bürokrácia csökkentése Vélemény Bátora László
A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató-helyettese
„Az idén indult JEREMIE program hazai működéséért a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. a felelős. A 2007–2008-as akciótervben a kisvállalkozások összesen 200 milliárd forintnyi támogatáshoz juttatását tűzték célul mikrohitel, portfóliógarancia és kockázatitőke-finanszírozás formájában. A JEREMIE program keretében pénzügyi közvetítők pályázhatnak a források szétosztására, az MV Zrt. pedig a forrásokat biztosítja. A program az alapkoncepciója szerint tág keretet biztosít a szerződött közvetítők számára, és a verseny alakítja ki a lehető legkedvezőbb feltételeket. Mindez eddig sikeresnek bizonyult, hiszen az elsőként elindított Új Magyarország mikrohitel- program keretében két és fél hónap alatt csaknem egymilliárd forint hitelt folyósítottak átlagosan 6 százalék körüli kamatszinten, szemben a 9,58 százalékos engedélyezett plafonnal. A közeljövőben várható a nagy kereskedelmi bankok bekapcsolódása, ami tovább fokozza majd a versenyt, illetve új lendületet adhat a kihelyezések növekedésének.”
Deme Gábor
Az Innomed Medical Zrt. igazgatója
„Az innovatív termékek előállítása a legjobb út, amelyet a kkv-k járhatnak, ezek GYÁRTÁSA ugyanis gazdaságosabb, és pályázati finanszírozást is könynyebb szerezni hozzájuk. A kis piaci szereplőknek nem érdemes a multikkal versengeniük, mivel azok termelési volumenben, s szervezeti, humánerőforrás-gazdaságosságban reálisan nem érhetők utol. A piaci réseket kell felderíteni és lefedni olyan új megoldásokkal, amelyekkel itthon és külföldön is értékesíthető termékeket állíthatnak elő. Nagyjából ezt a stratégiát követte az Innomed is. Egyre több a pályázati lehetőség, de ezek figyelemmel kísérése, és főleg a konkrét pályázati anyagok elkészítése sok időt elvesz a fejlesztőmunkától. A megnyert pályázat nem ajándék, a vállalt feltételek pontos teljesülését ellenőrzik, az eltérést, a nemteljesítést súlyosan szankcionálják. Ha a vállalt terméket végül nem értékesítik, kifejlesztésének amortizációja akkor is éveken keresztül megjelenik a vállalat könyvelésében, csökkentve az eredményt.”
Gáspár Bence
A MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. főosztályvezetője
„A 2006-ban zárult költségvetési időszak gazdaságfejlesztési pályázataihoz képest drasztikusan leegyszerűsödött a közvetítői rendszer, a korábbi hat szervezettel szemben tavaly óta már csak egy, a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. foglalkozik azokkal. Az egyablakos ügyintézés bevezetése mellett a biztosítéki elvárások is egyszerűbbé váltak, és általánosságban is ügyfélközpontúbb szemlélet kialakítását tűztük ki célul. Az eljárások átláthatóvá tételében fontos szempont volt, hogy a pontozási rendszer nyilvános, a pályázók számára előre megismerhető, ez biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt számukra. Nagy változás volt a normatív támogatások és a komplex pályázatok bevezetése is. Az ez évi első öt program keretében már lehet pályázni, fontos eltérések a múlt esztendőhöz képest, hogy változtak a támogatási sávok, enyhültek a vállalási feltételek, és a források szétosztásánál a területi elv – a leghátrányosabb helyzetű kistérségek előnyben részesítése – jobban érvényesül.”
Sutóczki Andrea
A Vodafone SOHO-értékesítési vezetője
„A mobilkommunikáció szinte egyik pillanatról a másikra alakította át az üzleti életet. A 21. század embere bárhol, bármikor hozzájuthat a munkájához szükséges adatokhoz, elképzeléseit, eredményeit pedig azonnal megoszthatja másokkal. A kommunikáció hatékonysága a vállalkozások versenyképességének egyik legfontosabb feltételévé vált. Üzletpolitikánkban kiemelt hangsúlyt helyezünk a szolgáltatási színvonal folyamatos biztosítására, ügyfélszolgálatunk hatékony működésére, az ország teljes területét lefedő üzlet- és szervizhálózatunkra, ügyfeleink elégedettségének folyamatos mérésére és üzleti partnereink kiválasztására. 2007. december 1-je óta dedikált ügyfélszolgálatot és országos szintű mozgó üzletkötői hálózatot működtetünk annak érdekében, hogy a vállalati ügyfeleinket minél magasabb színvonalon szolgáljuk ki. A Vodafone a Széchenyi-kártyás és VOSZ-tag kisvállalkozók részére egyedi kedvezménnyel szolgáltat széles sávú internetes kapcsolatot és mobiltelefonos szolgáltatást.”
-->
