Ha a fajlagos árakat régiónként nézzük, Észak-Magyarországon átlagosan 100 ezer forint, míg Közép-Magyarországon 300 ezer forint felé emelkedik. Molnár kiemelte, különböző mértékű az emelkedés, a legnagyobb változások Közép-Magyarország és Budapest esetében voltak, körülbelül 20 százalékos árnövekedést regisztráltak. A kisebb településeknél is elindult az áremelkedéss, de ez legfeljebb 5 százalék környékén alakul. Vannak nagyobb városok, elsősorban Dunántúlon, ahol ez az árnövekedés 10-15 százalék körül van, de Budapesten volt a legmagasabb, és a tranzakciók számát illetően is a főváros áll a dobogón. A kerületek vonatkozásában is jelentős eltérések vannak: elsődlegesen a belvárosban volt jelentős árnövekedés, vannak olyan kerületek, ahol ez a növekedés a 80-90 százalékot is elérte. A külső kerületeknél 40-50 százalékkal drágultak a lakások. A XI. és XIII. kerületben jelentős építkezések voltak, így az árak nőttek.
A lakótelepekre áttérve hangsúlyozta: a Lágymányosi lakótelepen 460 ezer forintot is meghaladta a fajlagos átlagár, etekintetben második helyen áll a Vízafogó, harmadikként a Pók utcai lakótelep. A legolcsóbb Csepelen: 212-217 ezer forint négyzetméterár között mozogtak az átlagárak 2016-ban. Az FHB számításai szerint a családok szempontjából a legvonzóbb környék az Őrmező, Gazdagrét és Vízafogó.
Molnár kiemelte, a lakótelep már nem számít szitokszónak, több esetében 80-100 százalék között volt a 2013-as árakhoz képest a változás mértéke. A hitelezéssel kapcsolatban Molnár elmondta, egy kisebb településen egy húszmilliós építési költséggel rendelkező ingatlan később tizenkétmilliót érhet, ez a fővárosban például akár 300 százalékos növekedést is jelenthet. Hozzátette, komoly korlát lehet a kivitelezői kapacitás, hiszen az építkezések megdrágultak, nehéz munkaerőt találni, az irodaházak, állami megrendelések is jelentősen lekötik a kivitelezőket.
