BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Komoly energetikai nehézségekre lehet válasz Paks II.

Ha nem épülne Paks II., akkor Paks I. kifutása után fosszilis energiahordozó használatára kellene áttérni, ami nagyjából 36 százalékkal növelné meg Magyarország szén-dioxid-kibocsátását.

Elérhető árú villamosenergia, ellátásbiztonság, rendszerstabilitás, klímavédelem, az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, vezetékes energiahordozók importjától való függés csökkenése, korszerű, kiemelkedően biztonságos technológia – ezek azok az össztársadalmi előnyök, amelyekért meg kell valósítani a Paks II. projektet Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára szerint. A Világgazdaság Energiastratégia 2018 című konferenciáján elmondta:

komoly villamosenergetikai nehézségekkel néz szembe Európa, és sok ötven évnél idősebb szénerőmű szolgálja ki az igényeket, amelyek a következő 15 évben le fognak állni, komoly kapacitáshiányt eredményezve. Ezeknek az erőműveknek azért kell leállniuk, mert elavultak, nem hatékonyak, és nem felelnek meg a klímapolitikai kritériumoknak.

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár
Fotó: Kallus György

A kapacitáshiány kialakulásának jelei a villamosenergia tőzsdei árán is jól látszódik: míg 2017-ben nagyjából 31, idén már 49 euró/megawattóra körül mozgott az átlagár. Jelenleg tartósnak tűnik ez a trend, a villamosenergia árának növekedéséhez hozzájárul a szén-dioxid-kvóta drágulása is. Az államtitkár elmondása szerint ettől a jelentős, árfelverő tényezőtől meg lehet szabadulni az atomerőművek alkalmazásával, mivel ennél nincs szén-dioxid-kibocsátás. Paks II. évente 19 terrawattórányi energiát állít majd elő, és nagyjából 17 millió tonna szén-dioxidot lehet megspórolni azzal, hogy atomerőmű termeli ezt az energiát károsanyag-kibocsátás nélkül. Ennek óriási mértékét jól mutatja, hogy Magyarország erdei évente 6 millió tonna szén-dioxidot képesek elnyelni.

Ha nem épülne Paks II., akkor Paks I. kifutása után fosszilis energiahordozó használatára kellene áttérni, ami nagyjából 36 százalékkal növelné meg Magyarország szén-dioxid-kibocsátását.

Paks II. megépülésével azonban még nincs lefedve az ország energiaszükséglete. Most az látszik, hogy 2040-re az új atomerőmű évente 19 terrawattórányi energiát fog termelni, a naperőművek 3 terrawattórát fognak előállítani, és még kérdéses, honnan fogja az ország beszerezni a még szükséges 28 terrawattórányi energiát.

Az államtitkár tájékoztatása szerint lefolytatták az összes szükséges konzultációt Paks II. ügyében az Európai Bizottsággal, és mind a hat vizsgált kérdésben pozitív választ adott a szervezet.

A bizottság számításai szerint megtérül majd a beruházás, 6,79-7,90 százalékos éves hozamot prognosztizál.

Az Energiastratégia 2018 című konferenciáról készült tudósításokat itt találja.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.