Tapintható a feszültség, nem ússzák meg válaszok nélkül – Von der Leyen milliárdokat dob ki feleslegesen gigagyárakra?
Az Európai Unió húszmilliárd eurós mesterségesintelligencia-infrastruktúra terve már a hivatalos bejelentés előtt komoly vitákat vált ki Brüsszelben. A Ursula von der Leyen által még több mint egy éve felvázolt program célja óriási számítási központok létrehozása, amelyek képesek lennének a legfejlettebb mesterségesintelligencia-modellek betanítására. A kezdeményezés az Európai Bizottság válasza az Egyesült Államok és Kína technológiai előretörésére, ám egyre több szakértő és politikus kérdőjelezi meg, hogy valóban szükség van-e ekkora kapacitásokra Európában.
A kritikusok egyik fő érve, hogy nem látszik egyértelmű piaci kereslet az ilyen volumenű számítási teljesítményre. Sergey Lagodinsky német zöldpárti európai parlamenti képviselő nyíltan arról beszélt, hogy nem világos, milyen üzleti modell áll a gigagyárak mögött. Szerinte a döntéshozók egy része pusztán „több számítási kapacitást” akar anélkül, hogy meg tudná indokolni, mire használnák azt. Ez a bizonytalanság különösen annak fényében kockázatos, hogy az EU már most is lemaradásban van az amerikai és kínai fejlesztésekhez képest – írja a Politico.
A bizottság ugyanakkor kitart a program mellett, és a „digitális szuverenitás” szükségességével érvel. Thomas Regnier szóvivő szerint nem pusztán kapacitásról van szó, hanem arról, hogy Európa ne szoruljon más kontinensek infrastruktúrájára.
A tervek szerint 4-5 óriáslétesítmény épülne, egyenként mintegy százezer grafikus processzorral (GPU), amelyek a mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésének kulcsfontosságú eszközei.
Ezek a központok a korábban bejelentett „AI Factory” szuperszámítógépes hálózatnál is jóval nagyobbak lennének.
A projektet részben uniós, részben magántőkéből finanszíroznák, az EU oldaláról elkülönített húszmilliárd eurós keretből. A bizottság szerint már most jelentős az érdeklődés: egy előzetes felmérés során 76 pályázat érkezett 60 helyszínre 16 tagállamból, köztük olyan szereplőkkel, mint a francia Scaleway. Ugyanakkor a pályázatok véglegesítése és az együttműködési struktúra kialakítása késik, a hivatalos tenderindítást már kétszer elhalasztották, jelenleg tavaszra várják.
Alig vannak, akik ezt ki tudnák használni
A szakértők egy része szerint azonban nem a kapacitás hiánya a legnagyobb probléma, hanem az, hogy kevés európai cég tudná kihasználni az ilyen rendszereket. Nicoleta Kyosovska brüsszeli elemző szerint nem világos, kik lennének a gigagyárak célfelhasználói. Európában jelenleg csak néhány szereplő – például a francia Mistral AI – fejleszt olyan modelleket, amelyek ekkora számítási kapacitást igényelnek. Ráadásul a Mistral már saját infrastruktúrába fektet:
- Svédországban 1,2 milliárd eurós (mintegy 470 milliárd forintos) adatközpont-fejlesztést jelentett be,
- majd további 830 millió dollárt (mintegy 300 milliárd forintot) vont be egy párizsi projekt finanszírozására.
Eközben egyre többen sürgetik, hogy az EU ne próbálja lemásolni az amerikai nagy nyelvi modellekre épülő stratégiát, hanem inkább saját ipari erősségeire koncentráljon. Eva Maydell bolgár európai parlamenti képviselő szerint az EU nem tud versenyezni az Egyesült Államokban már megvalósult beruházások volumenével. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak szöveggenerálásról szól, hanem például ipari innovációkról is, ahol Európa erősebb pozíciókkal rendelkezik.
Behozható egyáltalán a lemaradás?
További aggály, hogy a gigagyárak növelhetik az EU technológiai függőségét az amerikai beszállítóktól, különösen az olyan kulcsszereplőktől, mint a Nvidia, amely a GPU-piacot dominálja. Európai parlamenti képviselők egy csoportja már figyelmeztette a bizottságot, hogy az adatközponti piac erősen koncentrált, és kérdéses, miként csökkenthető a külső függőség. A bizottság ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a projekt éppen az európai szuverenitást erősítené, mivel az adatok és modellek uniós jogi környezetben maradnának.
A globális versenyben azonban az EU beruházási szintje is kérdéseket vet fel. Az OpenAI például 500 milliárd dolláros (mintegy 180 ezer milliárd forintos) infrastruktúra-fejlesztési programot indított, míg az Anthropic 50 milliárd dolláros (mintegy 18 ezer milliárd forintos) beruházást jelentett be. Jeff Campbell, a Cisco vezetője szerint ezek a számok nagyságrendekkel meghaladják az európai terveket, így az EU jelenlegi stratégiája könnyen kevésnek bizonyulhat a felzárkózáshoz.
Európa egyik legnagyobb MI-központja épülhet meg Horvátországban
Horvátországban egy ötvenmilliárd eurós (mintegy 19 500 milliárd forintos) mesterségesintelligencia-központ építését tervezik, amely méretében és ambíciójában is versenyezne a nyugat-európai projektekkel. A Pantheon-projekt keretében egy komplex adatközpont és technológiai kampusz jöhet létre, amely több ezer munkahelyet teremthet már az építkezés során, és hosszabb távon is jelentős gazdasági hatást ígér.
A beruházás mögött amerikai intézményi befektetők is megjelennek, ami jól mutatja, hogy a tőke már most is keresi a lehetőségeket Európán belül. Ugyanakkor a projekt ráirányítja a figyelmet arra az ellentmondásra is, hogy miközben Brüsszel a kereslet hiányától tart, addig egyes tagállamokban konkrét, nagyszabású fejlesztések indulnak. A kérdés így nemcsak az, hogy szükség van-e gigagyárakra, hanem az is, hogy az uniós szintű stratégia mennyire tudja követni a tagállami és piaci kezdeményezések tempóját.
