Az exportképesség és az okosan használható mellett a cégek fejlődésében fontos a tőke szerepe is, márpedig a magyar cégek alultőkésítettek – hangsúlyozta Török József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő üzletfejlesztési igazgatója a Világgazdaság Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon című konferenciáján.
A tőkeági finanszírozás nem von el fedezetet a banktól, így ha úszik a cég, akkor nem úszik a családi ház, de ennél is fontosabb, hogy a cég hitelezhető marad. Emellett részt is vesz a cég életében, ott vannak a legfontosabb kérdéseknél, konzultálnak, vétóznak, adott esetben „megmentik a vállalkozásokat saját maguktól”. Portfólión belül pedig a szinergiákat is ki tudják használni
– sorolta a tőkefinanszírozás előnyeit Török József.
Fotó: Kallus György
A Széchenyi Tőkealap-kezelő 2012 óta 105 befektetést eszközölt, ennek során közel 15 milliárd forintot helyeztek ki, 70 százalékban a gyártás és az ipar területén. 35 esetben szálltak ki a vállalkozásokból, ezek többsége – a stratégiájukkal összhangban – alapítói kivásárlás. Elsősorban a beszállítói láncra, az exportképesség növelésére és a családi cégekre fókuszálnak.
Utóbbiak túlélése ugyanis a következő évek kulcskérdése lesz a magyar gazdaság számára Török szerint.
Segíteni akarják a vállalkozások új piacokra jutását, mert „aki nem menekül előre, azt 3-4 éven belül megeszik a versenytársak.” Ezzel összhangban a növekedést támogató humán erőforrást, innovációt finanszírozzák, nem pedig az eszközberuházást. A piacra lépés után minden fázisban jelen vannak befektetőként, 100 milliós és 1 milliárd forint között finanszírozott összeggel, de mindig csak kisebbségi tulajdont szereznek, és meghagyják a lehetőséget az alapítói visszavásárlásra.
Öt tőkealapban összesen 71 milliárd forintot kezelnek, területi korlátok nélkül, az ország egész területén befektetnek.
Tapasztalataik szerint szinte csak a menedzsment számít, ha a vezetőség nem képes alkalmazkodni a változáshoz, akkor a cég nem fog tudni fejlődni. Úgy látják, még segíteni kell a pénzügyi tudatosságot, hogy például 5 termék helyett, ami közül 2 veszteséges, csak 3-at gyártson egy cég, nagyobb eredménnyel.
Az ipar koncentrálódik, egyre inkább nyílik az olló a jó és a kiváló cégek között, és erőteljes nyomás érzékelhető a digitalizáció oldaláról, ám előbb a saját működési folyamataikat kellene rendbe tenniük a hazai cégeknek. Az ipar 4.0-ás mintagyárakat jó kezdeményezésnek tartja Török József, viszont kevés még a gyakorlati tudás, ahogyan hiányzik a tudatos IP-gazdálkodás is.
