Halasztott az EU, pedig a világ legnagyobb kakaótermesztője még bele is húzott
A 2023-ban közzétett uniós rendelet értelmében számos, elsősorban növénytermesztésből származó áru importőreinek igazolniuk kell, hogy ellátási láncaik nem kapcsolódnak az erdőirtáshoz. Ebbe a körbe tartozik a kakaó is. A szabályozásnak 2025. december 30-án kellett volna hatályba lépnie, de ezt egy évvel elhalasztották, miután az iparági szereplők és a kereskedelmi partnerek a magas végrehajtási költségekre, az adatmennyiség kezelési szabályainak nehézségeire hivatkozva a végrehajtás későbbi bevezetéséért lobbiztak – írja az Origo. A halasztásról nemrég született döntés. Valójában már nem az első alkalom volt, hogy az időbeni elcsúsztatás mellett döntöttek az EU-ban.
Kincset érő exportcikk a kakaó, csempészete is virágzik
Elefántcsontparton közel egymillió ember megélhetése a kakaótermesztéshez kapcsolódik, közülük körülbelül kilencszázezren már rendelkeznek digitális azonosító kártyával, mely megkönnyíti tevékenységük nyomon követését, s egyben hitelesíti azt – írja a lap. Ennek nagy jelentősége van abban, hogy követhető legyen, a kakaó felelős gazdálkodásból származik, s nem kapcsolódik hozzá erdőirtás. Az előző szezonra vonatkozó 40 százalékos nyomon követési arány növelésében a következő lépcső az, hogy az ottani kakaószektor digitális alapú értékesítési és beszerzési rendszert vezet be, amely az ellátási lánc valamennyi elemét képes lefedni.
Az erdőirtási rendelet elhalasztásának kritikusai ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az uniós szabály hatályba lépésének késleltetése aláássa a globális klímavédelmi erőfeszítéseket és gyengíti a fenntarthatóság elérésének ösztönzését. Eközben Elefántcsontpart kakaóágazata továbbra is küzd az aszály, az elöregedő faállomány és az erdőirtás nyomásának kihívásaival, miközben a Washington által képviselt vámpolitika erősíti a bizonytalanságot az ágazatban.
A kakaó keresett áru a feketepiacon, csempészete virágzik. Miként a Világgazdaság megírta, a kakaó világpiaci ára jelentősen nőtt az elmúlt években, azonban az elefántcsontparti és ghánai farmerek ebből nem sok hasznot látnak. A termelők az állami monopólium helyett egyre inkább csempészeknek adják el a terményt: a feketekereskedelem virágzik, ugyanis jelentős bevételt termel a farmereknek és a csempészeknek, miközben a tisztviselők markát kenőpénz üti. A kakaótermés nyomon követése a csempészet visszaszorítása miatt is fontos.
A kakaóexport kulcsfontosságú Elefántcsontpart gazdasága számára, az ország GDP-jének 15-20 százaléka ugyanis ehhez kapcsolódik.
Az elefántcsontparti kakaó fő felvásárlói közé
- Hollandia,
- Belgium,
- Malajzia,
- Németország és
- az Egyesült Államok tartozik.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
