Szét kell tudni választani a magánvagyont a családi vagyontól

Alapvetően három dologgal foglalkozik egy generációváltás-szakértő:

– sorolta Floidl Csaba, a Familiaritas vezérigazgatója, közgazdász a Világgazdaság „Magyar vállalatok, családi vállalatok” című konferenciáján.

Angliában több száz éve van királyság, meg kell majd nézni, hogy adja át a stafétát a királynő – hozott párhuzamot Berta László, a Zalaco tulajdonos-vezérigazgatója. Úgy véli, hogy

a családi vállalkozásoknál össze vannak kuszálva a szálak: nincs elkülönítve a magánvagyon a családvagyontól.

Szerinte a legjobb és a legtisztességesebb módszer bevinni a céget a tőzsdére. Az utódok ne érezzék tehernek, kötődésnek a cég irányítását, egy transzparens vállalatnál el tudják dönteni a gyerekek, hogy miként vesznek részt a cég életében – ha részt vesznek benne egyáltalán.

Rudas László, a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének elnöke azért lett geológus, hogy ne kelljen az íróasztal mellett ülnie – ma több mint tíz órákat ül ott, de már nyugdíjasként.

Azt kell megértetnünk a fiatalokkal, hogy a családi vállokozás az egy nagyon jó dolog

– tette hozzá. Szerinte már gyerekkorban be kell vinni ezt a szemléletet, azt, hogy hogyan is kell működtetni egy ilyen céget, hogyan is kell ezt csinálni.

Azt Rudas László is kiemelte, hogy a magánvagyon és a családi vagyon szétválása alapvető probléma: a válságkor sok esetben ugyanis magánvagyon került a cégbe, így átadáskor ezeket szét kell tudni választani, ami adott esetben olyan jelentős költséget jelenthet, amit nem biztos, hogy szívesen vállalnának a tulajdonosok.

Berta László azokat a stratégiai döntéseket tartaná magánál, ahol a legnagyobb a kockázat, hiszen évtizedek óta gazdasági vezető, van tapasztalata.

Nagyon jól tudom, hogy milyen nyomasztó felelősséggel járnak ezek a döntések

– tette hozzá.

Rudas László, miután a kisebbik lánya elvégezte az iskolákat, rábízta az egyik cégük vezetését. Ő egyszer azt mondta neki, hogy ugyan tudja mi a gond egy cégben, de nem alkalmas arra, hogy például kirúgjon egy munkavállalót. „Attól, hogy még nem vagy vezető, attól még tulajdonos vagy, leszel” – mondta, hozzátéve, hogy meg kell tudnunk elválasztani a tulajdonlást a vezetéstől. Szerinte

az a jó, ha családon belül marad a működtető vagyon, de meg lehet adni a lehetőséget a menedzsmentnek is, hogy tulajdonrészhez jussanak.

A magyarországi hitelezési konstrukciókról Bertalan Balázs, a Takarék Bank vállalati üzletági vezetője elmondta, a hazai hitelállomány az európai átlagtól elmaradt – összességében a visegrádi országokhoz is. Hozzátette, hogy a növekedés üteme viszont jóval meghaladja az uniós ütemet. „Ha éves szinten a tíz százalékot tudnánk tartani, akkor jelentősen megnőne a hitelezés” – tette hozzá, és véleménye szerint a hitelkérelmek negatív tendenciát mutatnak: számos hitel bedől. Fetter István, a CIB Bank kisvállalati szegmensének vezetője elmondta, több mint 55 ezer kkv-ügyfele van a kereskedelmi bankoknak Magyarországon: ebből 7 ezer ügyfél finanszírozott. „Az ügyfelek döntő többsége nem finanszírozott, mert vannak olyan szegmensek, ahol a finanszírozási igény nem lép fel” – tette hozzá. Az is mondta, hogy jelenleg az összes bank finanszírozni szeretne, emiatt abszolút túlkínálat van a piacon. A túlkínálat orvoslásán jelentősen tudnak segíteni az állami szereplők: például a Magyar Nemzeti Bank, az Eximbank vagy a Garantiqa Hitelgarancia is – tette hozzá. Garamvölgyi Balázs, a Magyar Fejlesztési Bank EU és Üzletirányítási Divízió ügyvezető-igazgatója, elmondta, fontos, hogy a 2014-2020-as időszakra elérték a 200 milliárdos támogatói hitelt – összesen 15 ezer kkv-s ügyfél számára – döntő többségében forgóeszköz hitelkeretében. Hangsúlyozta, hogy tudatosítani kell az ügyfelekben, hogy nem „ingyenpénzről” szól a hitelezés, tudják az ügyfelek, hogy mire használhatják fel a hiteleket, ebben pedig a fejlesztési banknak is van szerepe, hogy célzottan szólítsák meg a megfelelő célcsoportot.