A magyar borokról el kell hinni, hogy magas minőséget képviselnek, ugyanis csak így lehet hatékonyan eladni külföldre – hangzott el a Világgazdaság Beruházási kényszerben az agrárágazat című konferenciáján.
Latyák Balázs
2019.11.07, 14:16
Megosztom a cikket
„Tavaly összesen 5 210 209 mázsa szőlőt termeltek meg Magyarországon, míg idén a feldolgozott szőlő mennyisége már elérte a 2 584 971 mázsát. Az alacsonyabb mennyiség oka, hogy 2019 egy aszályos év volt, és szeptember közepéig úgy nézett ki, hogy 20-30 százalékos terméscsökkenés megy végbe az országban. Ezt szerencsére sikerült elkerülni” – mondta el Légli Ottó a Világgazdaság Beruházási kényszer az agráriumban című konferenciáján.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke hozzátette: az országban összesen 22 borvidék található, amelyek nagy borrégiókra oszlanak. A legmeghatározóbb borvidéknek a tavalyi termelési adatok alapján a Kunság mutatkozott, de a Balaton környéki vidékek sem elhanyagolhatók ebből a szempontból. Az utóbbi évtizedben nem változott az ország szőlőültetvény állománya, utoljára az uniós csatlakozás idején ugrott meg kissé. Becslések szerint jelenleg mintegy 65 397 hektár körül mozog a szőlőültetvények nagysága, de ami ennél is fontosabb mutató, az az igény a borra.
„Nem feltétlenül kell érteni a borokhoz, de a fogyasztókban nagyon fontos, hogy legyen igény a termékre, hiszen ők tartják el a borászati cégeket” – hangsúlyozta Légli Ottó.
Légli Ottó, Fotó: Kallus György /VG
A szakember szerint nem célszerű, hogy a magyar borszakma évtizedenként más irányt vegyen, nem szabad a mennyiséget a minőség kárára hajtani. Erre példaként hozta fel a cseh, a francia és az olasz asztali borokat, amelyeket gyakorlatilag csak az alkoholtartalmuk miatt vásárolnak a vevők.
A tömegpiacon való megjelenés nem szabad, hogy célja legyen a hazai piacnak.
Hazánk borkészítéséről Légli Ottó elmondta, hogy ebben nem mutatkoznak jelentős gondok. Az importbor mennyisége folyamatosan csökken, erre a 2011-es mélypont adott lehetőséget: „Ekkor hatalmas mennyiségű külföldről származó termék jelent meg a piacon, amit főként a profitorientált multinacionális vállalatok hoztak be Magyarországra.„
Jelenleg a behozott palackok után 30 forint/liter közterhet kell fizetnie a vállalatoknak, amitől a tömeges behozatal folyamata megállt” – hangsúlyozta Légli Ottó. Hozzátette, szerencsére mára a piac átbillent az export irányába, ami azonban növelhető lenne. A magyar borokról el kell hinni, hogy magas minőséget képviselnek, ugyanis csak így lehet hatékonyan eladni külföldre. Amíg azonban az összesített magyar borfogyasztás a mélypontjához közeli értéken mozog, addig nehéz lesz ezt elhitetni. (A szakember által említett érték jelenleg 25 liter/fő/év, az abszolút mélypont 23 liter/fő/év.)
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.