Konferencia

A magyar bort nem érteni kell, hanem inni

A magyar borokról el kell hinni, hogy magas minőséget képviselnek, ugyanis csak így lehet hatékonyan eladni külföldre – hangzott el a Világgazdaság Beruházási kényszerben az agrárágazat című konferenciáján.

„Tavaly összesen 5 210 209 mázsa szőlőt termeltek meg Magyarországon, míg idén a feldolgozott szőlő mennyisége már elérte a 2 584 971 mázsát. Az alacsonyabb mennyiség oka, hogy 2019 egy aszályos év volt, és szeptember közepéig úgy nézett ki, hogy 20-30 százalékos terméscsökkenés megy végbe az országban. Ezt szerencsére sikerült elkerülni” – mondta el Légli Ottó a Világgazdaság Beruházási kényszer az agráriumban című konferenciáján.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke hozzátette: az országban összesen 22 borvidék található, amelyek nagy borrégiókra oszlanak. A legmeghatározóbb borvidéknek a tavalyi termelési adatok alapján a Kunság mutatkozott, de a Balaton környéki vidékek sem elhanyagolhatók ebből a szempontból. Az utóbbi évtizedben nem változott az ország szőlőültetvény állománya, utoljára az uniós csatlakozás idején ugrott meg kissé. Becslések szerint jelenleg mintegy 65 397 hektár körül mozog a szőlőültetvények nagysága, de ami ennél is fontosabb mutató, az az igény a borra.

„Nem feltétlenül kell érteni a borokhoz, de a fogyasztókban nagyon fontos, hogy legyen igény a termékre, hiszen ők tartják el a borászati cégeket” – hangsúlyozta Légli Ottó.

Légli Ottó, Fotó: Kallus György /VG

A szakember szerint nem célszerű, hogy a magyar borszakma évtizedenként más irányt vegyen, nem szabad a mennyiséget a minőség kárára hajtani. Erre példaként hozta fel a cseh, a francia és az olasz asztali borokat, amelyeket gyakorlatilag csak az alkoholtartalmuk miatt vásárolnak a vevők.

A tömegpiacon való megjelenés nem szabad, hogy célja legyen a hazai piacnak.

Hazánk borkészítéséről Légli Ottó elmondta, hogy ebben nem mutatkoznak jelentős gondok. Az importbor mennyisége folyamatosan csökken, erre a 2011-es mélypont adott lehetőséget: „Ekkor hatalmas mennyiségű külföldről származó termék jelent meg a piacon, amit főként a profitorientált multinacionális vállalatok hoztak be Magyarországra.„

Jelenleg a behozott palackok után 30 forint/liter közterhet kell fizetnie a vállalatoknak, amitől a tömeges behozatal folyamata megállt” – hangsúlyozta Légli Ottó. Hozzátette, szerencsére mára a piac átbillent az irányába, ami azonban növelhető lenne. A magyar borokról el kell hinni, hogy magas minőséget képviselnek, ugyanis csak így lehet hatékonyan eladni külföldre. Amíg azonban az összesített magyar borfogyasztás a mélypontjához közeli értéken mozog, addig nehéz lesz ezt elhitetni. (A szakember által említett érték jelenleg 25 liter/fő/év, az abszolút mélypont 23 liter/fő/év.)

bor VG-konferencia borvidék