Új igények, és új elvárások jelentek meg az élelmiszeriparban, és a korábbiaknál sokkal gyorsabban változnak az elvárások
– emelte ki Tóth Anett, az Opus Global élelmiszeripari divíziójának vezetője a Világgazdaság Beruházási kényszer az agráriumban című konferenciájának panelbeszélgetésén.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója azt emelte ki, hogy figyelni kell a magas minőségű termékek iránti valódi igényekre. Sokan ugyanis a felmérések alkalmával azt mondják, hogy szeretnének magas minőséget, ám ennek a többletköltségét már nem hajlandóak megfizetni, tehát nem valós kereslet az övék.
A szakember szerint nem véletlenül alakultak ki a piaci arányok: amire valós kereslet van, az megjelenik a kínálat oldalán is.
A piaci igények változását persze figyelembe kell venni, a szakember elmondása szerint komplett ágazatok alakulhatnak át, ha jól követik az igényeket. Példaként említette, hogy sokáig nagyon alacsony volt a kacsa-fogyasztás, a jobban feldolgozott, konyhakészebb termékek iránti igényre reagáltak,
és ma már a kacsahús-fogyasztás vetekedik a pulykáéval.
Az élelmiszeriparra is nehezedik egyfajta fogyasztói igény, amely a fenntarthatóság felé tolja az ágazatot, ugyanakkor ez nemcsak a fogyasztók felől érkezik, gondoljunk csak a közös agrárpolitikára és az uniós szabályozásra.
Tóth Anett elmondta: nagy erőforrásokat használnak fel annak érdekében, hogy minél inkább csökkentse a vállalat az ökológiai lábnyomát, és az árorientált döntések mellé bekúszott új szempontként az ökológiai lábnyom is. Csorbai Attila azt emelte ki, hogy
gazdasági fenntarthatóság nélkül nem lehet környezeti fenntarthatóságról beszélni,
ennek a kettőnek egyszerre kell jelen lennie. Meglátása szerint gondot jelent, hogy a nyugati országokban nem mondják ki, hogy a ketreces baromfitartás minden paraméterében, gazdasági és környezeti fenntarthatóságban egyaránt kedvezőbb, mint a szabadtartásos.
Fotó: Kallus György / VG
A szakember meglátása szerint felesleges innovációról beszélni egészen addig, amíg nem hatékony az élőállat-tartás, az ágazatnak először a tartási körülményeket kell optimalizálnia, például
az épületállománynak a 70 százaléka 50 évesnél idősebb.
Előbb ezek felújítására, korszerűsítésére lenne szükség – vélekedett.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a fejlesztések témakörénél arról számolt be, hogy világszínvonalú a szőlők magyar fajtanemesítése, olyan fajtákat sikerült előállítania a szakembereknek, amelyek a szárazsággal és a gombákkal szemben is ellenálló, és már Németországban és Olaszországban is használják.
A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogyan lehet a GMO-mentességet hosszú távon fenntartani úgy, hogy a versenyképesség se csorbuljon?
Tóth Anett elmondása szerint a GMO-mentesség kifejezetten versenyelőnyt jelent, sőt, elvárás is, de a prémium árakat már nem hajlandó megfizetni a piac, és ez hosszú távon probléma lehet.
