Forrásbőség van az agráriumban, de a hatékonyságot javítani kell

A Takarékbank 18 ezer hitelezett kisüzemi ügyféllel rendelkezik, és a csoportokba szervezésük nagy feladat elé állította a szakembereket, hiszen több százezer őstermelői igazolvány van forgalomban, végül összesen 18 ezer ügyfél-csoportot alakítottak ki. Ez mutatja, hogy koncentrálódik az ágazat – kezdte előadását Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág igazgatója a Világgazdaság Beruházási kényszer az agráriumban című konferenciáján. A szakember elmondása szerint lehet globális bőségről beszélni, és ha megnézzük a magyar mezőgazdaságot, szép számokat látunk: 1998 és 2017 között két és félszeresére emelkedett a mezőgazdaság kibocsátása. Ez azonban egy inflációt nem követő adat, ha azonban korrigáljuk, akkor döbbenetes adat jön ki: mínusz hat százalék.

Az eszközvagyon alakulását illetően jól látszik, hogy a földnek borzasztó átárazása zajlik, ami vételárban és bérleti díjakban egyaránt tetten érhető.

Átlagárakat nézve az elmúlt tíz évben megháromszorozódott a termőföld ára.

Az eszközvagyon másik jelentős mutatója a gépvagyon, ebben is szép adatokat látunk, a gépesítettségi színvonal kezdi elérni az európai szintet, és az amortizációt meghaladja.

Azt is látni kell azonban, hogy az ágazati gépberuházások erősen függnek a támogatási ciklusoktól és a finanszírozási környezet is támogatja

– emelte ki Hollósi Dávid.

A mezőgazdaság jövedelme stabilan 700 milliárd forint körül alakul, ebből a támogatások aránya 2017-ben 59 százalék volt, az agrárium támogatás nélküli jövedelme 300 milliárd forint volt.

A szakember arra is felhívta a figyelmet,

mennyire nem mindegy, hogy a gazdálkodó saját, vagy bérelt földön termel, mert a profit jelentős része elmegy bérleti költségek fedezésére.

A mezőgazdasági vállalkozások becsült betétállománya jelentős növekedésnek indult, ez mutatja, hogy az ágazat likviditási helyzete jó. Ez vonatkozik a hitelállományra és a betéti állományra is, ez a kettő nagyjából egy időben ugrott meg. Az agrárium elkezdett felszívni egy jelentős banki forrást, ez a nagy ugrás jelentős része azonban a Földet a gazdáknak program finanszírozásaiból van, ezzel közel 200 milliárd forintot tettek földbe a vállalkozók.

Az ágazat éves pozícióját tekintve látható, hogy a jövedelme 700 milliárd, ebből a támogatás összege 400 milliárd forint, az autonóm jövedelem pedig 300 milliárd forint.

A készpénztermelő képessége az ágazatnak nagyjából ezer milliárd forint. Ehhez hozzájön még az évi 30-100 milliárdos banki forrás is, amelyet fel tud szívni az ágazat. Így már 1100 milliárd forint az, amivel évente gazdálkodik. Ezt három dologra fordíthatják a gazdálkodók:

A Takarékbank szakembere elmondta, a mezőgazdaság ma nincs még túlhitelezve, az élelmiszeripar hitelállománya azonban jelentős, a jövedelemhez viszonyítva majd háromszoros a hitelállománya, de ez egy eszköz- és beruházás igényes ágazat, és a megtérülési idők tekintetében kevésbé vonzó ágazat banki szempontból, mint az agrárium.

Muszáj beszélni az agrárium hatékonyságáról is, a Közép-Kelet-Európai országok hozzáadott érték indexét nézve jól látszik, hogy jelentős a magyar agrárium lemaradása.

Összességében elmondható tehát, hogy az agrárium hozamokban, vagyoni-jövedelmi, valamint támogatási szempontból is a bőség állapotában van.

Egyre nagyobb jövedelmet termel az ágazat saját maga által, ugyanakkor a megtermelődő források jelentős részét nem forgatja vissza termelő beruházásokba a szektor, inkább pénzügyi- vagy reáltőke befektetésre használja. Ennek következtében a termőföld vételi-bérleti árai is kezdenek elválni a reális színvonaltól és a termelők vonzó banki ügyfelekké válnak. A hatékonyság fejlődésben agrártermelésben is, élelmiszeripari termelésben is jelentős lemaradásban van Magyarország még a közép-kelet-európai országokhoz képest is.