Egyre gyorsuló ütemű változásnak vagyunk részvevői, mely változás nem kerüli el az ágazatot sem, sőt esetenként itt jelennek meg első alkalommal az újítások – mutatott rá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Mint mondta,
fontos erősíteni az oktatást, hogy rendelkezésre álljon az szakmai tudás, amely képes felmérni az újonnan megjelenő technológiák hasznosságát.
A gazdasági szereplők szemléletváltása elengedhetetlen. A kamara mindezért számtalan olyan programot, fórumokat szervez, ahol bemutathatja, melyek a fejlődés főbb irányvonalai. Példaként emelte ki a Design Terminállal elkezdett programot, amellyel az agrárgazdasági startupokat szeretnék felkarolni. Folyamatban van a digitalizációval kapcsolatos stratégia kivitelezése is.
A kamarai javaslat második pontjaként említette a termőföld kérdését, amivel elengedhetetlen foglalkozni. E témának a gazdasági tényezőn túl mindig lesz egy nemzetpolitikai színezete is.
A földforgalmi törvény átalakításával megerősítettük a helyi földbizottságok szerepét, jól működő rendszer alakult ki. A helyben élő gazdálkodók érdemben befolyásolhatják azt, hogy a termőföld kinek a kezébe kerülhet
– mondta Győrffy Balázs. Hozzátette: az osztatlan közös tulajdon vonatkozásában egy előremutató jogszabály-tervezet van kialakulóban, remélhetőleg ez rövidesen a parlament elé is kerülhet. Erről tudni kell, hogy ezen földrészletek az elmúlt évtizedekben alakultak ki, mégpedig főként az öröklés miatt. Egyébként
a gazdaságok működési formái miatt átláthatatlan viszonyok alakulnak ki.
A Pénzügyminisztériummal és az agrártárcával folyamatosak a tárgyalások, mivel ez alapvetően adózási, szabályozási kérdés, amin változtatni kell.
Az őstermelői adózásnak van létjogosultsága, de csak ott, ahol valóban őstermelői tevékenység zajlik – szögezte le.
Olyan adózási és szabályozási ösztönzőkre van szükség, amelyek mellett nem kényszerülnek a gazdálkodók ügyeskedésekre.
Az adózási rendszer miatt jellemző, hogy az érintettek szétírják a gazdaságokat, ami nehezíti a tisztánlátást, a beruházási lehetőségeket, és lehetetlenné teszi a banki finanszírozást. A Közös Agrárpolitikában (KAP) lévő források fenntartásáért nagyon meg kell küzdeni,
súlyos csapás lenne a magyar agráriumnak, ha nem lehetne megtartani a támogatási összegeket, hiszen egyre több és szigorúbb elvárásokat fogalmaznak meg
– világított rá.
Fotó: Kallus György
Kitért arra, hogy a különböző érdekek mentén tevékenykedő, magukat civil szerveznek tekintő társaságok jelentős téveszmékkel traktálják az embereket, ami ellen elengedhetetlen a fellépés. Ettől függetlenül trendszerű, hogy az unió a támogatásért cserébe mind erősebb elvárásokat fogalmaz meg. Mindenesetre – folytatta Győrffy Balázs – a jelenlegi támogatási szintet fenn kell tartani, még akkor is, ha nemzeti költségvetésből kell kiegészíteni az esetleg kieső részt – az új KAP kapcsán.
Mint mondta, a kamara kockázatkezelési rendszerre tett javaslatainak nagy része is teljesült már.
A jégkármérséklő rendszer például mintegy ötven milliárd forintnyi értéket óv meg csak a mezőgazdaságon belül.
A kamara szakmai javaslatainak megfelelően az öntözés-fejlesztéssel kapcsolatos intézkedések is elkezdődtek, és jelentős forrásokat is biztosított e célra a kormány.
Együttműködésnek nincs alternatívája – szögezte le. Termékpálya szintű szerveződéseknek kell kialakulniuk, mégpedig nem érzelmi, hanem gazdasági alapon, racionális döntések szükségesek e téren. Nyolcadikként az élelmiszerlánc fejlesztésére tett javaslatot a kamara. A vállalatok hatékonyságát ugyanis jelentősen kell javítani.
Az agrárgazdasági kamara elnöke szerint a kkv-k támogatása, a szakemberképzés biztosítása, tájékoztató fórumok rendezése, szakmai utak szervezése elengedhetetlen.
Mint mondta az osztrák rendszert példaként tekintve fontos lenne egy védjegy rendszert bevezetni. Kitért arra is, hogy az intézményrendszer a piaci szereplők támogatását kell ellássa, nem az fontos, hányan dolgoznak az államigazgatásban, hanem, hogy feladataikat milyen gyorsan, pontosan és hatékonyan tudják végrehajtani.
