A magyarok továbbra is rajonganak a készpénzért

Bizalmatlanok vagyunk a bankokkal szemben, a magyarok 60-65 százaléka ha hitelt szeretne felvenni, akkor első körben a családjuk és a barátaik körében járnak körbe, hogy pénzhez jussanak. Akik mégis a bankokhoz fordulnak, azok viszont nem feltétlenül a számlavezető bankjuktól vesznek fel hitelt – ismertette az Intrum Justitia pénzügyi tudatosságról szóló felmérésének eredményeit Deszpot Károly, a cég értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója a Világgazdaság konferenciáján. A követeléskezeléssel és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó nemzetközi vállalat mintegy 25 országban vizsgálta az ügyfelek pénzügyi szokásait, többek között hazánkban is.

Kiderült, ha a magyar fogyasztók nem tudják biztonságosan rendezni hitelüket, úgy általában szorongani kezdenek, pénzügyi előregondolkodás szempontjából így van hova fejlődniük – mondta az igazgató. Ezután két fontos adatot emelt ki: a megkérdezett magyarok harmada a biztos megélhetés reményében szívesen költözne el és vállalna munkát külföldön, 45 százalékuk szerint pedig az elmúlt időszakban nem javult a pénzügyi helyzetük.

Ez európai viszonylatban egy nagyon rossz arány

– jegyezte meg Deszpot Károly.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok többsége csekken fizeti be számláit, amiből az látszik, hogy ragaszkodnak a készpénzhez, amin úgy tűnik most a Magyar Állampapír Plusz segíthet, ami erős alternatíva az öngondoskodásra. A kérdésre, hogy az elmúlt egy évben képesek voltak-e rendszeresen befizetni számlájukat, a válaszadók 3/4-e pozitívan válaszolt, míg a nemfizetők aránya a 10 százalékot sem érte el. Az ő 44 százalékuk arra hivatkozott, hogy nem volt elegendő fedezete rá.

Azt tapasztaljuk, hogy az átlagpolgárok nincsenek tisztában a pénzügyeikkel, amin minél előbb javítani kellene megfelelő oktatással. Előrébb lépni ugyanis ezen a téren csak így lehet

– mondta Deszpot Károly.

Hozzátette, a gazdaság jó teljesítménye okán a magyaroknak egyre több pénz marad ugyan a zsebében, de ezzel párhuzamosan folyamatosan erősödik az „élj a mának attitűd” is.

Az emberek újra hitelfelvételbe kezdtek, de hogy ennek során mennyire tudatosak, arra csak évek múlva lehet válaszolni. Ami probléma lehet – véli Deszpot –, hogy sokan egyszerre több kölcsönt igényelnek, nem számolva azzal, hogy a munkanélküliség nem mindig lesz ilyen alacsony, vagy hogy a GDP nem növekszik majd ilyen mértékben. Amikor ezek az adatok nem lesznek ilyen kedvezőek, akkor lehetnek majd problémák.