Harminc hazai kastély és vár újul meg mintegy hatvanmilliárd forintból az állami rekonstrukciós programnak köszönhetően. A részletekről, a funkcióbővítésről, a nyereséges működtetésről és konkrét helyszínekről Virág Zsolt, a Miniszterelnökségnek a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa, valamint Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója számolt be a Figyelőnek adott interjúban.
– Milyen állapotok jellemezték a nagyszabású felújítási program indulásakor a magyarországi kastélyokat és várakat, s milyen célkitűzéssel vágtak bele a megvalósításba?
Virág Zsolt: Magyarország mai területén hatezer-ötszáz kastély és kúria áll. A programunkban a tartós állami tulajdonban lévő épületek kaptak helyet. A felújításokat az indokolta, hogy sok helyütt évtizedekkel ezelőtt megváltoztatták ezeknek az épületeknek az eredeti funkcióját. Volt, ahol kórház vagy éppen pszichiátriai intézet működött, ami természetesen nem ideális, de legalább volt valami az épületben, amelyet fűtöttek, s ha kitört egy ablak, beüvegezték. Sok esetben azonban a romos és lepusztult kastélyok fejlesztését a nulláról kellett elkezdenünk, hogy azok később turisztikai vonzerők legyenek.
Glázer Tamás: A köztulajdonban álló, csaknem ötszáz főt foglalkoztató NÖF kiemelt célja a társaság portfólió-jába tartozó műemlékek, köztük nemcsak kastélyok és várak, hanem többek közt török kori emlékek, Árpád-kori romok, malmok, kastélykertek és -parkok üzemeltetése, fejlesztése, turisztikai hasznosítása, továbbá az értékmentés és az állagmegóvás. A feladatunk az, hogy jó gazdái legyünk az állami vagyonnak. Ezért egyrészt törekszünk épületeink önfenntartásának az elérésére, másrészt az élményalapú turisztikai fejlesztésekkel láthatóbbá, versenyképesebbé akarjuk tenni a hazai kastélyokat és várakat.
– Mik a paraméterei a programnak, milyen forrásból és pontosan mennyiből valósulnak meg a projektek?
V. Zs.: A Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogramban összesen harminc műemlék – ebből tizennyolc kastély, tizenkettő pedig vár – újul meg negyvenmilliárd forintos európai uniós és húszmilliárdos hazai forrásból.
– Mi az, ami már elkészült a 2016-ban indult kastély- és várprogramból, s milyen átadások várhatók a közeljövőben?
G. T.: Pünkösdvasárnap volt az első átadás. A látogatók birtokba vehették az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő, teljesen megújult szögligeti Szádvárat, amely egy igazi bakancsos turistás helyszín. Ezt követte néhány hete a tatai Öreg-tó partján lévő Esterházy-kastély, majd a mosonmagyaróvári vár. A szakmai és a látogatói visszajelzések egyértelműen kedvezők – Tatán például két és fél hét alatt ötezren keresték fel a felújított kastélyt. A soron lévő tervezett átadásunk a nádasdladányi Nádasdy-kastélyé lesz augusztus elején, szeptem-berben pedig a sümegi Püspöki Palota következik.
– Az említett fenntarthatósághoz nyilván szükség van arra, hogy a megújult műemlékek bevételt is termeljenek. Ennek elérésére – például a belépődíjak mellett – milyen eszközeik vannak?
G. T.: A helyszíneinken található vendéglátóipari egységek és ajándékboltok, valamint a belépődíjak termelik a bevétel jelentős részét. Továbbá az összes parkunk, kertünk és épületünk rendezvényhelyszín is egyben. Így például tökéletes színterei az esküvőknek, a családi vagy a céges rendezvényeknek, a filmforgatásoknak és a konferenciáknak.
V. Zs.: 2012 és 2015 között már volt a műemlékeknek egy olyan turisztikaivonzerő-fejlesztési periódusa, amely bizonyította, hogy a kastélyok és a várak igenis tudnak nyereségesen működni, ami korábban elképzelhetetlen volt. Paradigmaváltás történt, számos új funkcióval bővültek a létesítmények, ami lehetővé tette a rentábilis üzemeltetésüket. Ugyanez lesz igaz a 2016-ban indult Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogramban újjáéledő épületek többségére is, amelyeknek az adottságai ezt lehetővé teszik. Egyébként a nagyközönség is egy ilyen modern, XXI. századi műemlékhasználatot igényel.
– Egy kastélynak vagy egy várnak a felújításakor a történeti hűségnek akarnak megfelelni, vagy ezek a beruházások szükségszerűen együtt járnak valamifajta modernizációval is?
V. Zs.: Egy műemlékfejlesztés általában négy évig tart. Ebből körülbelül két esztendőt ölel fel a tervezés és a kutatás, ezután kezdődhet a kivitelezés. A történelmi hűség mindenképpen meghatározó, ezért is végzünk rengeteg feltárást, s ezért történik meg minden műemlék esetében a levéltári és a szakágankénti restaurátori kutatás, továbbá a falszövet-, a régészeti, valamint az építészettörténeti és a kerttörténeti kutatás. A komlódtótfalui kúria esetében például az eredeti, építéskori fazsindely borítású tetőzetnek a rekonstrukciója készül el.
– A koronavírus-járvány megmutatta, hogy milyen erős az emberekben a turizmus iránti vágy. Mit tapasztaltak ezzel kapcsolatban az elmúlt időben?
G. T.: Szerencsére nekünk van terünk – elsősorban a kastélykertekben és -parkokban – arra, hogy segítsünk feldolgozni az embereknek az eltelt másfél év bezártságát. Úgy is fogalmazhatnék, hogy regenerációs-rekreációs helyszíneket tudunk biztosítani a látogatóinknak. Példaként említhetem a társaságunk kezelésében lévő füzérradványi Károlyi-kastély százhektáros vagy a dégi Festetics-kastély háromszáz hektáros parkját, amelyek a pandémia alatt is látogathatók voltak. A létesítményeink május eleji nyitása óta is azt tapasztaljuk, hogy a látogatási kedv megnőtt, a vendégszám folyamatosan emelkedik. Ezt tovább segíti a tavaly bevezetett, ingyenesen kiváltható Kastélykártya, amellyel kedvezményesen látogathatók a NÖF kezelésében lévő és egyéb műemlékek is. Kuriózum továbbá, hogy a kártyabirtokosoknak olyan vezetett sétákat szervezünk, amelyek folyamán az egyébként nem látogatható helyiségekbe is bepillanthatnak.
– Ha mondaniuk kellene egy kedvenc épületet a listából, melyik lenne az?
G. T.: Hozzám – lévén ajkai vagyok – a somlói vár megújítása áll a legközelebb.
V. Zs.: Művészettörténeti szempontból a fertődi Esterházy-kastély a legértékesebb. A vidéki vármegyei építészet egyik legemblematikusabb épületének pedig a komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúriát tartom. De a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram épületállományából mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb állót.
A tatai Esterházy-kastély
A felújított paloták sorában az egyik legfrissebb a május végén átadott tatai, amelynek a funkciója sokrétű.
Egyszerre egy korszerű, élményközpontú, látogatóbarát múzeum és kiállítótér, valamint rendezvénytér is. A hazai műemlék és kortárs épületekkel egyaránt foglalkozó Octogon magazin felidézte: az Esterházy család a XVIII. században a saját reprezentációjának megfelelően építtette ki Tatát mint uradalmi mezővárost és birtokközpontot. Kastélyukat a késő barokk és a klasszicizmus stílusjegyei jellemzik. A 2018-ban indult rekonstrukciót tervező és lebonyolító csapat számos egyéni eljárást alkalmazva igyekezett a történeti állapot megőrzésére. Törekedtek arra, hogy az épületben a kényelmi funkciókat úgy alakítsák ki, hogy azok „láthatatlanok” maradjanak. Így születtek olyan egyedi megoldások, mint például a restaurált faburkolat mögé rejtett transzformátorok, biztonsági felszerelések, rekonstruált bútorok és rácsok mögötti légtechnikai kiépítések. Érdekesség, hogy a felújítás alatt feltártak egy titkos csapóajtót és egy rejteklépcsőt: előbbi egy értékmegőrző kamrába vezetett, utóbbi pedig a földszinti férfi- és az emeleti női lakosztályt kötötte össze.
A cikk a Figyelő legfrissebb számában került publikálásra.
