BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vezető

Előretört tavaly a napenergia

Tavaly tovább nőtt a hazai megújuló alapú áramtermelés, amely a zöldtechnológiák áresése dacára Magyarországon csak támogatással életképes.

Tavaly Magyarországon az előző évinél körülbelül 14 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek a vízerőművek (0,81 petajoule-t) és 17 százalékkal többet a szélerőművek (2,84 petajoule-t) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) primer energiamérlege szerint, de abban a megújuló alapú termelés további összetevőiről még nincsenek adatok. Pedig a többi zöldforrás az előbbieknél nagyobb súlyú:

az élen évek óta a szilárd biomassza alapú termelés áll, 2016-os nagysága 100,44 petajoule volt, majd a bioüzemanyagok következtek 17,18, illetve a geotermikus energia 5,2 petajoule-lal. Az erősorrend a biogázzal, a kommunális hulladék megújuló részével, majd a már említett széllel és a napenergiával folytatódott.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Viszont már 2017 egészére szerepelnek az adatok a MEKH azon táblázatában, amely az országos villamosenergia-ellátás havonkénti számait tartalmazza. Eszerint a 2016-os bruttó zöldáramtermelés 31 732 gigawattóra (GWh), a tavalyi pedig 32 729 GWh volt, így a növekedés 3,1 százalékot tett ki. Ebbe beleértendő a hulladékok megújuló része és az egyéb éghető anyag is, továbbá a bruttó érték némi becslést is tartalmaz. Miközben tehát 2017-es elsődleges megújuló termelési adatot még nem tett közzé a hivatal, a növekedési tendencia a fentiekből is látszik. Kiolvasható a táblázatokból az is, hogy a vízenergia hasznosításán kívül csak a biogázé csökkent, de nem számottevően.

Kiemelendők a naperőművek is, amelyek bruttó termelése tavaly nagyjából megduplázódott, a súlyuk pedig 10 százalék fölé emelkedett a zöldáramtermelésen belül. A zöldtechnológiák áresése dacára Magyarországon csak támogatással életképes a megújuló alapú áramtermelés. A támogatás fő eszköze a kötelező átvételi rendszer (KÁT), amely a termelőnek a piaci árnál magasabb szabott árat garantál, de amelyre 2017. január elsejétől már nem lehetett jogosultságot igényelni.

Ezért nagyon sok vállalkozás adott be kérelmet 2016 utolsó hónapjaiban, főleg naperőműre. Ha a támogatásigénylésekben szereplő összes beruházás megvalósulna, akkor a hazai napelemes kapacitás mintegy 2000 megawattra nőne (2016-ban a KÁT-os naperőművek együttes beépített kapacitása 40,52 megawatt volt).

A teljes cikket a hétfői Világgazdaságban olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!