A Commerzbank álláspontja szerint a vártnál hamarabb szigoríthat a Magyar Nemzeti Bank. A laza monetáris politika már nem képes hatékonyan alacsonyan tartani a hozamokat, viszont a forint gyengüléséhez vezet.
Ráski Péter
2018.08.10, 14:24
Megosztom a cikket
Megemelte inflációs várakozásait a Commerzbank, középtávon azonban nem kell tartani az árak elszabadulásától – derült ki a hitelintézet Világgazdaságnak eljuttatott elemzéséből. A bank szakemberei szerint a GDP-növekedés veszít jövőre a dinamikájából, ami a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is a laza monetáris politika fenntartására sarkallhatja, még akkor is, ha az infláció emelkedésnek indul.
Ugyanakkor az MNB a nem konvencionális lazító intézkedések visszavonásába kezdhet hamarosan, a szakértők szerint inkább előbb, mint utóbb tehet ilyen lépéseket a jegybank. Jelenleg kamatcsere-ügyletekkel és jelzáloglevél-vásárlási programmal tartják fenn az ultralaza monetáris politikát, de globálisan a gazdasági ciklus megfordult, ami a magyar bankközi kamatokat is felfelé tolja, a korábban 2 százalékig eső tízéves hozamok mostanra már 3 százalék fölé emelkedtek.
A laza monetáris politika már nem képes hatékonyan tartani az alacsony hozamokat, viszont a forint gyengüléséhez vezet.
Górcső alá vette a Commerzbank is a járműberuházások szerepét Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A magas üzemanyagárak és a forint vártnál gyengébb árfolyama a fogyasztói árindexre is nyomást helyez – vélik a Commerzbank elemzői. A maginfláció viszont jóval kedvezőbben alakult és alakulhat a jövőben is. A mögöttes inflációs folyamatok már 2017 második felében felgyorsultak, ugyanakkor a minimálbér emelése miatt kialakult csúcs átmeneti lehet.
Az eurózóna iparának tavalyi felfutása a 2 százalék körüli növekedési ütemet 4 százalék körülire gyorsította – értékelte a Commerzbank a magyar gazdaságot. A bővülés négy tényezőnek tudható be:
az uniós forrásoknak,
a járműgyártás nagyberuházásainak,
az ultralaza monetáris politika által hajszolt lakossági fogyasztás felfutásának
és a társasági adó 19-ről 9 százalékra csökkentésének.
A bank elemzése külön figyelmet fordított ezek közül az EU-s pénzekre. Ahogy írják: a felpörgő forrásfelhasználás különösen sokat tett a gazdasági növekedés ütemének gyorsulásához. A kormányzat bejelentése szerint csaknem az összes 2014 és 2020 között felhasználható támogatást szétosztották,
a következő uniós költségvetési időszakban pedig kevesebb támogatásra számíthat Magyarország, emiatt a GDP dinamikája is gyengülhet.
A közelmúltban közzétett statisztikai mutatók stabilitást tükröznek. A beszerzésimenedzser-index 53 pont felett maradt, az első negyedéves GDP a vártnál magasabb volt, negyedéves alapon számolva 1,2 százalékkal növekedett a kibocsátás, ám a német gazdasági felfutás lecsengésével valamivel alacsonyabb lehet. Középtávon a magyar GDP 2,5-3 százalék körül alakulhat.
Az MNB makropályájának iránya hasonlít a Commerzbank előrejelzéséhez, ugyanakkor a GDP-növekedés terén idén fél százalékponttal, jövőre pedig 0,4 százalékponttal magasabb értékeket vár a jegybank. Az infláció terén viszont eltérést láthatunk, a nemzeti bank 2,8 százalékos emelkedést vár, míg a Commerzbank 2,5 százalékot.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
