Ütőképes rendszer védi a jégkártól a magyar agráriumot, alaptalan dolgokat híresztelnek róla
A NAK által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) 2018 májusában kezdte meg működését. A csaknem ezer generátorból álló hálózat országos lefedettséget biztosít, és nemcsak a mezőgazdasági termelőket, hanem a lakossági és ipari létesítményeket is védi a jégeső okozta károktól. Az agrárkamara most azért adott ki közleményt, hogy ismét jelezze: alaptalanok azok a vélekedések, amik szerint a rendszernek köze van az aszály kialakulásához – derül ki az Origo cikkéből.
Fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Így működik a JÉGER: nem „esőcsináló”, és nem is szünteti meg a csapadékot
A rendszer működésének alapja a megelőzés. A zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában ezüst-jodid kerül a légkörbe, amely elősegíti sok apró jégmag létrejöttét. Ennek köszönhetően kisebb méretű jégszemek alakulnak ki, így mérsékelhető a pusztító jégesők ereje.
A kamara hangsúlyozta:
- a rendszer nem szünteti meg a csapadékot,
- nem idéz elő esőt,
- és nem képes befolyásolni a felhők mozgását vagy a csapadék eloszlását sem.
A JÉGER működését törvény szabályozza, finanszírozása központi költségvetési forrásból történik, szakmai felügyeletét pedig az agrárminiszter látja el.
Jelentősen csökkent a jégkárok száma
A NAK adatai szerint a rendszer indulása előtti három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárnyi területre jelentettek be jégkárt. Ezzel szemben 2018 és 2025 között az éves átlag már csak valamivel több mint 31 ezer hektár volt, ami közel 44 százalékos csökkenést jelent.
A kamara szerint ez különösen annak fényében számít jelentős eredménynek, hogy
az elmúlt években Magyarországon is megszaporodtak a szupercellás zivatarok, amelyek fokozott jégveszélyt jelentenek.
Nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek a hazai adatok: míg Európában 170 százalékkal nőtt a két centiméternél nagyobb jégbejelentések száma, Magyarországon mindössze 26 százalékos emelkedést mértek. Miként korábban megírtuk: a rendszer működésének milliárdos nagyságrendű károk megelőzése köszönhető.
Keleten erősebb a bizalmatlanság
A JÉGER társadalmi megítélése ugyanakkor jelentősen eltér az ország különböző térségeiben:
- Nyugat-Magyarországon a gazdálkodók többsége továbbra is hasznos és szükséges védekezési eszköznek tartja a rendszert;
- Kelet-Magyarországon viszont, ahol az elmúlt években különösen súlyos aszályok alakultak ki, egyre többen kapcsolják össze a tartós csapadékhiányt a jégkármérséklő rendszer működésével.
A NAK szerint azonban ez tévhit, amelyet sem tudományos eredmények, sem a több évtizedes nemzetközi tapasztalatok nem támasztanak alá.
A kamara arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi évek forró, száraz időjárása miatt egyre ritkábban alakulnak ki jégveszélyes zivatarfelhők, ezért a generátorokat is jóval kevesebbszer kellett működtetni.
Az idei adatok különösen alacsony aktivitást mutatnak: április 15. és május 14. között mindössze nyolc napon volt szükség védekezésre, és egy generátor átlagosan csupán nyolc órát működött. Több járásban egyetlen alkalommal sem kellett bekapcsolni a rendszert.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
