Matolcsy György: teljesítette a mandátumát az MNB

A mostani időszakban Magyarország legtöbb makromutatója javulást mutat – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, az elmúlt hat év értékeléseként a parlament gazdasági bizottsága előtt. A költségvetési konszolidáció alapfeltétele volt annak, hogy 2013 után megkezdődjön a monetáris konszolidáció. Az MNB három mandátumával elérte az árstabilitást, amit a három százalék körüli – egy százalékpontos intervallumon belüli – tartása mutat. A magyar gazdaság az elmúlt években három százalék felett növekedett, a gazdasági fordulat pedig azért jelentős, mert egyensúlyi, belső erőforrásokra épülő növekedés volt.

A 2010 utáni gazdaságpolitika lényegében a belső forrásokra épült, így fenntartható – fejtette ki Matolcsy György. A globális piacok bővültek, így a külső forrásokra – EU-s pénzek és FDI – is támaszkodhattak, így érhettük el a kiemelkedő gazdasági dinamikát.

A magas gazdasági fejlődésnek köszönhetően a felzárkózás jelentős mértékű volt. Az MNB elnöke hozzátette: a 40 százalékos beruházás-, 20 százalékos fogyasztásbővülést jelentősen segítette az MNB. A Növekedési Hitelprogram (NHP) új pályára állította a hitelezést Magyarországon. Ha nincs stratégiai szövetség 2013 óta a kormány és a jegybank között, akkor a növekedési, felzárkózási fordulat nem valósult volna meg – húzta alá Matolcsy György.

Jó példaként a Fed-et (az USA jegybankja) hozta fel a jegybankelnök, amely a kormánnyal való szoros együttműködésével már 2009-ben elkezdte a gazdaság rendezését.

Az elmúlt hat évben többször érte az MNB-t az a kritika, hogy túlnyúlik a mandátumán, ez azonban azért nem helytálló Matolcsy György szerint, mert a jegybanknak feladata, hogy segítse a kormány munkáját.

A felsőoktatási rendszer átalakításához is jelentősen hozzájárul az MNB, az új pénzügyi rendszer ugyanis elképzelhetetlen az oktatás megújulása nélkül. Ezért jöttek létre a Pallas Athéné alapítványok, amelyek a feladatuk mellett nemcsak megőrizték a rájuk bízott vagyont, hanem növelni is tudták azt.

Matolcsy György beszédét azzal zárta, hogy a mandátumát teljesítette az MNB, a gazdaság fellendüléséhez nem elhanyagolható mértékben járult hozzá.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával, 10 igen és 5 nem szavazat mellett támogatta Matolcsy György újbóli jelölését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökévé.

2400 milliárd forinttal járult hozzá a jegybank az államadósság csökkenéséhez

Magyarország a legsikeresebb ország volt a válságkezelésben, ami a hagyományos és nem konvencionális eszközök jó vegyítésével volt elérhető – mondta Székely Sándor, független képviselő magánnyugdíjpénztárakkal (manyup) kapcsolatos kérdésére Matolcsy György. A manyup bevezetése nagy hiba volt, a pénzek pedig hozzájárultak a gazdasági növekedéshez. Mellár Tamás (Párbeszéd) felzárkózással kapcsolatos kérdésére a jegybankelnök azt mondta, hogy Ausztria szintjének 85 százalékát elérhetjük 2030-ra, ami történelmi siker lehet.

Kifejezetten jó, hogy az infláció elérte a jegybanki célt, ugyanis a legnagyobb veszélyt, a deflációt sikerült elkerülni – ez ugyanis visszavetné a fogyasztást.

Az elmúlt kilenc év alapján azt mondhatjuk, hogy válságállók vagyunk – jelentette ki a jegybankelnök.

Ugyan nem közvetlen feladata a jegybanknak, mégis, hat év alatt 2400 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot a Magyar Nemzeti Bank – hangsúlyozta Matolcsy György. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője az euró bevezetéséről kérdezte az MNB elnököt, aki azt mondta, hogy úgy kell csatlakoznia Magyarországnak az euróövezethez, hogy az kedvező legyen a gazdaságnak. Csárdi Antal, az LMP képviselőjének kérdésére azt válaszolta a jegybankelnök, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nem járul hozzá a pénzügyi élet megújulásához, ezen pedig jó lenne változtatni, amihez jó motiváció lehet a pályázati rendszer.

A Parlament gazdasági bizottsága a beszámoló után megszavazta, hogy Matolcsy György további hat évre betölthesse a Magyar Nemzeti Bank elnöki székét.