Tavaly tovább nőtt a hazai megújuló alapú áramtermelés, amely a zöldtechnológiák áresése dacára Magyarországon csak támogatással életképes.
B. Horváth Lilla
2018.06.25, 06:40
Megosztom a cikket
Tavaly Magyarországon az előző évinél körülbelül 14 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek a vízerőművek (0,81 petajoule-t) és 17 százalékkal többet a szélerőművek (2,84 petajoule-t) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) primer energiamérlege szerint, de abban a megújuló alapú termelés további összetevőiről még nincsenek adatok. Pedig a többi zöldforrás az előbbieknél nagyobb súlyú:
az élen évek óta a szilárd biomassza alapú termelés áll, 2016-os nagysága 100,44 petajoule volt, majd a bioüzemanyagok következtek 17,18, illetve a geotermikus energia 5,2 petajoule-lal. Az erősorrend a biogázzal, a kommunális hulladék megújuló részével, majd a már említett széllel és a napenergiával folytatódott.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Viszont már 2017 egészére szerepelnek az adatok a MEKH azon táblázatában, amely az országos villamosenergia-ellátás havonkénti számait tartalmazza. Eszerint a 2016-os bruttó zöldáramtermelés 31 732 gigawattóra (GWh), a tavalyi pedig 32 729 GWh volt, így a növekedés 3,1 százalékot tett ki. Ebbe beleértendő a hulladékok megújuló része és az egyéb éghető anyag is, továbbá a bruttó érték némi becslést is tartalmaz. Miközben tehát 2017-es elsődleges megújuló termelési adatot még nem tett közzé a hivatal, a növekedési tendencia a fentiekből is látszik. Kiolvasható a táblázatokból az is, hogy a vízenergia hasznosításán kívül csak a biogázé csökkent, de nem számottevően.
Kiemelendők a naperőművek is, amelyek bruttó termelése tavaly nagyjából megduplázódott, a súlyuk pedig 10 százalék fölé emelkedett a zöldáramtermelésen belül. A zöldtechnológiák áresése dacára Magyarországon csak támogatással életképes a megújuló alapú áramtermelés. A támogatás fő eszköze a kötelező átvételi rendszer (KÁT), amely a termelőnek a piaci árnál magasabb szabott árat garantál, de amelyre 2017. január elsejétől már nem lehetett jogosultságot igényelni.
Ezért nagyon sok vállalkozás adott be kérelmet 2016 utolsó hónapjaiban, főleg naperőműre. Ha a támogatásigénylésekben szereplő összes beruházás megvalósulna, akkor a hazai napelemes kapacitás mintegy 2000 megawattra nőne (2016-ban a KÁT-os naperőművek együttes beépített kapacitása 40,52 megawatt volt).
A teljes cikket a hétfői Világgazdaságban olvashatja
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.