Tavaly Magyarországon az előző évinél körülbelül 14 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek a vízerőművek (0,81 petajoule-t) és 17 százalékkal többet a szélerőművek (2,84 petajoule-t) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) primer energiamérlege szerint, de abban a megújuló alapú termelés további összetevőiről még nincsenek adatok. Pedig a többi zöldforrás az előbbieknél nagyobb súlyú:
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Viszont már 2017 egészére szerepelnek az adatok a MEKH azon táblázatában, amely az országos villamosenergia-ellátás havonkénti számait tartalmazza. Eszerint a 2016-os bruttó zöldáramtermelés 31 732 gigawattóra (GWh), a tavalyi pedig 32 729 GWh volt, így a növekedés 3,1 százalékot tett ki. Ebbe beleértendő a hulladékok megújuló része és az egyéb éghető anyag is, továbbá a bruttó érték némi becslést is tartalmaz. Miközben tehát 2017-es elsődleges megújuló termelési adatot még nem tett közzé a hivatal, a növekedési tendencia a fentiekből is látszik. Kiolvasható a táblázatokból az is, hogy a vízenergia hasznosításán kívül csak a biogázé csökkent, de nem számottevően.
Kiemelendők a naperőművek is, amelyek bruttó termelése tavaly nagyjából megduplázódott, a súlyuk pedig 10 százalék fölé emelkedett a zöldáramtermelésen belül. A zöldtechnológiák áresése dacára Magyarországon csak támogatással életképes a megújuló alapú áramtermelés. A támogatás fő eszköze a kötelező átvételi rendszer (KÁT), amely a termelőnek a piaci árnál magasabb szabott árat garantál, de amelyre 2017. január elsejétől már nem lehetett jogosultságot igényelni.
Ezért nagyon sok vállalkozás adott be kérelmet 2016 utolsó hónapjaiban, főleg naperőműre. Ha a támogatásigénylésekben szereplő összes beruházás megvalósulna, akkor a hazai napelemes kapacitás mintegy 2000 megawattra nőne (2016-ban a KÁT-os naperőművek együttes beépített kapacitása 40,52 megawatt volt).
A teljes cikket a hétfői Világgazdaságban olvashatja
