Összesen hárommilliárd forintot biztosított öt művészeti egyetem – a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Táncművészeti Egyetem – számára az az EFOP-projekt, amely 2017-2020 között valósult meg.
Az elnyert összeget a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítására, művészetpedagógiai munkát támogató programok szervezésére fordították – hangzott el a projektzáró eseményen.
A felsőoktatás történetében a hazai művészeti egyetemek együttműködése a projekt keretén belül egyedülálló
– mondta Bódis József az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára. A magyar művészeti oktatás rámutat arra, hogy a kultúra és művészet és annak művelése egyszerre magatartásforma és identitás.
A magyar fiatalok akkor lesznek a jövő nyertesei, ha megfelelő képzésben részesülnek már egészen kiskoruktól fogva, az általános iskolától a felsőoktatásig
– mondta Schanda Tamás az ITM miniszterhelyettese.
Hozzátette: a szilárd tárgyi tudás és a szakterületen szerzett gyakorlati ismeretek mellett a kreativitás is szükséges a sikerhez. A járványhelyzet rámutatott arra, hogy azok a vállalatok képesek versenyképesek maradni, akik a terméket vagy szolgáltatást ötletesen át tudják alakítani. Ehhez pedig innovatív, kreatív gondolkodású emberekre van szükség.
Az a küldetés, amit az öt művészeti egyetem közösen vállalt, sok más mellett ezt is elősegíti, hiszen a művészeti oktatás erősíti a kreativitást és magabiztosabbá teszi őket.
Az egész országra kiterjedő több száz oktatási intézményt érintő és mintegy ezer pedagógus bevonásával megvalósuló projekt egy másik rendkívül fontos tényezőre is rávilágít, arra, hogy egyetemek polgársága akar és tud is tenni az országért.
A különleges és értékes szaktudásukkal irányt mutattak, új módszertannal segítették a művészeti oktatást és szakmai közösséget építenek. Azt szeretnénk, hogy a magyar egyetemek innovációs ökoszisztémává váljanak, megfeleljenek a XXI. század kihívásainak.
Éppen ezért fogtak bele olyan nagy átalakításba, amelyek a felsőoktatási intézmények szabadabb korszerűbb oktatását teszi lehetővé
– mondta Schanda Tamás.
A modellváltás garantálja az intézmények számára azt, hogy jelentős fejlesztési forrásokhoz jussanak, gyorsabban reagáljanak a piac igényeikre.
Az elmúlt évtizedben 2009-hez képest 2020-ban 41 százalékkal többet fordítottak a felsőoktatásra, és hasonlóan magas lesz ez az arány idén is 2009-hez képest 134 százalékkal több jut erre a területre – mondta a miniszterhelyettes.
Kiemelten fontosnak tartják, hogy az intézmények saját vagyonnal rendelkezzenek, ezért tavaly év végén a korábbi PPP-konstrukcióban megépített hatezer kollégiumi férőhely kiváltásáról döntöttek.
A 27 milliárd forintos tranzakció keretében tíz épület, csaknem 150 ezer négyzetméter ingatlan került vissza az egyetemekhez. Ahhoz, hogy a tudományos és kulturális élet pezsgő legyen nem csak pénzre van szükség, nincsen versenyképes felsőoktatás nemzetköziesítés nélkül – tette hozzá Schanda Tamás.
Míg 2009-ben az Erasmus Plus 5600 egyetemi polgár mobilitását támogatta kilencmillió euró értékben 2020-ban 9600 ember élhetett a pályázati lehetősséggel mintegy 24,7 millió eurós támogatással, a diákok közül 1700-an Európán kívüli intézményt választottak.
