Az egészségügyi bérrendezés élharcosa, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke még türelmes, és reméli, követeléseiket békés úton is elérhetik. Papp Magor a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: még semmi sincs veszve, hiszen március végére halasztották a felmondólevelek élesítését, addig pedig még két hónap az egészségügyi vezetés rendelkezésére áll a megállapodáshoz.
Azt szerinte is fontos tudni, hol, mennyiért és milyen szerződéssel dolgoznak ma az egészségügyben, hiszen általános béremelést nem lehet adni egy olyan ágazatban, ahol nemcsak közalkalmazotti státusban, hanem sokféle szerződéses jogviszonyban foglalkoztatják a dolgozókat. Ugyanakkor felháborítónak tartja, hogy miközben százmilliárdokat fizet ki a költségvetés az egészségügy és ezen belül a dolgozók bérének finanszírozására, eddig senkit sem érdekelt, átláthatóan költik-e el ezt a pénzt az intézmények.
A Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezeteinek Tanácsa (TESZT) szerint viszont elfogadhatatlan és indokolhatatlan a bértárgyalások elhúzódása. Számukra érthetetlen az az indok, miszerint az egyeztetéseket azért nem lehet folytatni, mert még csak most folyik a létszám- és béradatok begyűjtése. Egyre egyértelműbb, hogy nincs érdemi forrás jelentős béremelésre – fogalmaznak.
A tárgyaláson ugyan csak „megfigyelői státusban” van jelen, ám annál hangosabban hallatja a hangját a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ). Most sem kertelnek: véleményünk szerint ahogyan a dolgok most haladnak, nem lehet majd érdemi megállapodásról beszélni.
Nem csupán a bértárgyalások jelenlegi – szó szerinti – állásának megítélésében van nézetkülönbség a béremelésért küzdők között, a követelések megfogalmazásában és a forrásigény kiszámításában sincs még konszenzus. (Információink szerint többek között ezért is kérte egy egységes álláspont kialakítását az érdekvédőktől a szakállamtitkárság.) A legelőször csatasorba állt rezidensszövetség elvárása az, hogy a pályakezdő orvosok bére nettó kétszázezer, a fiatal szakorvosok háromszázezer forintra emelkedjen.
A kórházszövetség az idén az egészségügyi fizetések nemzetgazdasági átlagra emelését (ehhez állítólag 15 százalékkal kell növelni a béreket), majd a következő két évben 10-10 százalékos további béremelést szorgalmaz. Kalkulációjuk szerint ezek együttes forrásigénye 160 milliárd forint. Az ápolókat, asszisztenseket képviselő Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara még öszszetettebb javaslattal állt elő, amely általános bér-, valamint a megterhelőbb munkát végzők számára pótlékemelést is tartalmaz. Az általuk leginkább elfogadhatónak tartott egyszeri, mindenkire kiterjedő 10 százalékos növelés bruttó 16 milliárd forintba kerülne, a szakdolgozói pótlék pedig további 8 milliárdot kóstálna.
Nincs pántlikázott pénz a rendezésre
Az egészségügyi államtitkár kijelentései alapján egyértelmű: a bérek rendezésére nincs pántlikázott pénz. A központi költségvetéshez befolyó chipsadót és a béremelésre közvetlenül nem fordítható uniós pályázatokat jelölték meg eddig lehetséges forrásként. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) most publikált elemzése szerint ez nem lesz elég elfogadható mértékű béremeléshez. Ráadásul előfordulhat, hogy az nem is terjedne ki minden dolgozóra: Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke emlékeztet: Szócska Miklós egészségügyi államtitkár mindkét eddigi tárgyalási fordulón egyértelműen kijelentette:az alapellátásban dolgozó mintegy 30 ezer egészségügyi szakemberre nem terjedne ki az ágazati bérmegállapodás.
az alapellátásban dolgozó mintegy 30 ezer egészségügyi szakemberre nem terjedne ki az ágazati bérmegállapodás. -->
