Mély gödrök sora az építőiparban

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Hogyan maradhat talpon manapság egy építőipari vállalkozás? A korántsem egyszerű kérdésre Ádám Katalintól, a tatabányai T-Mátrix Kft. tulajdonos-ügyvezetőjétől kértünk választ

– A 2012-es Év Építőipari Vállalkozója Díjat kapta az Ön cége a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei szervezetétől. Minek köszönhetik?
– Tavaly növelni tudtuk az árbevételünket, amit az idén várhatóan szinten tartunk. Manapság egy építőipari cégnél ez szerintem kiváló. Teszem hozzá rögtön: sajnos... A 2011 év nagy projektje Szomódon egy telephely kialakítás-kivitelezési munkái voltak, az idén a környei művelődési ház felújítása volt a legnagyobb feladat. Szerencsére több kisebb munkára is sikerült leszerződnünk.
– Ugorjunk vissza az időben a megalakuláshoz, az első munkákhoz.
– Tizennyolc éve alakult a T-Mátrix. Akkoriban a Síkvölgyi Szanatórium új szárnyát és a tatabányai kórház új pavilonját építettük. A következő másfél évtizedben a Tatabánya-Környe Ipari Park majd minden csarnokán dolgoztunk. Nyugodt,sikerélményekkel teli időszak volt, hiszen elvárták a minőségi munkát, a határidők betartását – a végén pedig kifizettek. Pontosa, a leírtak illetve a megbeszéltek szerint.
– Mit kellett akkoriban szem előtt tartani egy építőipari cégnek? Változott ez 2012-re?
– Akkor is és most is a megbízhatóság, minőség volt a kulcsszó. Egy szemléletes példa: németországi megrendelőnek öt éve építettünk családi házat egy faluban, a mai napig van lakáskulcsunk. Ha gondjuk van, hívnak, megyünk, rendezzük. Nálunk ilyen a garancia. Ez egyébként a magán- és az ipari szférában érdem, ahol közbeszerzési eljárással szerez magának munkát valaki, ott nem. Fájó, de a közbeszerzési eljárások egyetlen mércéje, a legalacsonyabb ár. Ebből következik a gyenge minőségű anyag, az olcsó „szakember”, a mérnökök hiánya. Általában felelős műszaki vezető csak papíron van, és még sorolhatnám hosszasan.
– Mennyire erős, pontosabban mennyire maradt erős a konkurencia a környéken?
– Nagy a változás. Sok kisvállalkozónak nem volt tartaléka a válság éveire, kevés a munkalehetőség, ezért megszűntek. Ugyanakkor az ország minden szegletéből érkeznek ismeretlenek és ismerősök, akik a reális ár alá ígérnek, aztán valahogyan elkészülnek a munkával. Jobb esetben elmennek haza, rosszabb esetben teljesen eltűnnek.
– Előnyben részesítik a megyei illetve a városi beruházásoknál a helyi cégeket?
– Nem. Félreértés ne essék, nem a korrupcióról van szó, egyszerűen arról, hogy az úgynevezett végső árfelajánlást – és most nem a közbeszerzési eljárásokról beszélek – igazán kaphatnának helyi cégek. Régen volt ilyen, ma elfelejtették.
– Sokat hallani a megbízhatatlan alvállalkozókról, a körbetartozásokról. Komárom-Esztergom megyében is elkeserítő a helyzet?
– A kivitelezés oldaláról megközelítve: az alacsony áron megnyert projekt hiányzó pénzét a fővállalkozó az alvállalkozók,kereskedők ki nem fizetéséből és minőségi kifogással csökkentet összegek kifizetéséből pótolja. Ezek általában soha be nem folyó összegek, és tartozásként kezeljük. A másik a megrendelői finanszírozás: az uniós támogatásból megvalósulófejlesztéseknél nagyon hosszú a projekt elszámolás és a támogatási pénzek utalása, a banki finanszírozás nehézkes, drága, de leginkább nincs. Kezelhetetlenek a fizetési határidők. Ördögi spirál, nincsen olyan vállalkozás, amely ne szenvedne ezek valamelyikétől.
– A szakképzés változásairól mi a véleménye?
– Általában hat tanuló van a T-Mátrixnál, kőművesek, burkolók. Tragikus a helyzet. Soroljam? A hozzáállásuk a munkához, a felfogásuk az életről, a tudásszintjük a szakmától a matekon át a legegyszerűbb kommunikációig, mint a köszönés vagy a telefonálás, ha nincs kedve bejönni dolgozni. Nem dolgozni, és sok pénzt keresni, ez a jelszavuk. Próbáljuk nevelni, tanítani őket, ők a jövő munkaerői. Nagy harc, de valljuk, csinálni kell. Vagyunk így még néhányan.
– Jobb lesz a helyzet a hiányszakmákban pár év múlva?
– Megint az a válaszom, hogy nem. A kiválóak és a jók elmennek szerencsét próbálni külföldre. Sokan ott maradnak, akik hazajönnek, azok már nem olyan jók. Mivel nagyon kevés a munka, ebből fakadóan nagy a bizonytalanság, alacsonyak a bérek, beállnak a multikhoz, szakmát váltanak, eltűnnek a süllyesztőben.
– Milyen beruházások várhatóak jövőre? Legalább az európai uniós támogatású projektek száma a mostani szinten marad Ön szerint?
– Fogalmam sincs. Három hónapra látok előre, szerencsére januárig teljes kapacitással tudunk dolgozni. Most húszan vagyunk főállásban, de az alvállalkozókkal együtt ötszöröse is lehet ez a szám. A fejlesztésben gondolkodóknak a piac elvárásaihoz kell igazodni, de most minden bizonytalan. Ezen felül a kkv-szektorban a pályázati pénzekhez szükséges önerő sem áll rendelkezésre legtöbbször és a banki finanszírozás is szinte elérhetetlen, nem beszélve a kamatterhekről.

NÉVJEGY – Ádám Katalin

Született: Tatabányán, 1959. április 19-én.

Iskolák: A székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán kapott közgazdász diplomát, regisztrált mérlegképes könyvelő és adótanácsadó

Munkahelyek: A KOMÉP a kilencvenes évek elejéig, majd a T-Mátrix Kft. tulajdonos-ügyvezetője 1994-től

Család: Férje, Miklós villanyszerelő vállalkozó, gyermeke, a 37 éves Miklós kertészmérnök, mérnök-közgazdász

Hobbi: Nordic Walking, jóga, szaunázás, színház

Iskolák: A székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán kapott közgazdász diplomát, regisztrált mérlegképes könyvelő és adótanácsadó

Munkahelyek: A KOMÉP a kilencvenes évek elejéig, majd a T-Mátrix Kft. tulajdonos-ügyvezetője 1994-től

Család: Férje, Miklós villanyszerelő vállalkozó, gyermeke, a 37 éves Miklós kertészmérnök, mérnök-közgazdász

Hobbi: Nordic Walking, jóga, szaunázás, színház -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.