Mély gödrök sora az építőiparban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– A 2012-es Év Építőipari Vállalkozója Díjat kapta az Ön cége a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei szervezetétől. Minek köszönhetik?
– Tavaly növelni tudtuk az árbevételünket, amit az idén várhatóan szinten tartunk. Manapság egy építőipari cégnél ez szerintem kiváló. Teszem hozzá rögtön: sajnos... A 2011 év nagy projektje Szomódon egy telephely kialakítás-kivitelezési munkái voltak, az idén a környei művelődési ház felújítása volt a legnagyobb feladat. Szerencsére több kisebb munkára is sikerült leszerződnünk.
– Ugorjunk vissza az időben a megalakuláshoz, az első munkákhoz.
– Tizennyolc éve alakult a T-Mátrix. Akkoriban a Síkvölgyi Szanatórium új szárnyát és a tatabányai kórház új pavilonját építettük. A következő másfél évtizedben a Tatabánya-Környe Ipari Park majd minden csarnokán dolgoztunk. Nyugodt,sikerélményekkel teli időszak volt, hiszen elvárták a minőségi munkát, a határidők betartását – a végén pedig kifizettek. Pontosa, a leírtak illetve a megbeszéltek szerint.
– Mit kellett akkoriban szem előtt tartani egy építőipari cégnek? Változott ez 2012-re?
– Akkor is és most is a megbízhatóság, minőség volt a kulcsszó. Egy szemléletes példa: németországi megrendelőnek öt éve építettünk családi házat egy faluban, a mai napig van lakáskulcsunk. Ha gondjuk van, hívnak, megyünk, rendezzük. Nálunk ilyen a garancia. Ez egyébként a magán- és az ipari szférában érdem, ahol közbeszerzési eljárással szerez magának munkát valaki, ott nem. Fájó, de a közbeszerzési eljárások egyetlen mércéje, a legalacsonyabb ár. Ebből következik a gyenge minőségű anyag, az olcsó „szakember”, a mérnökök hiánya. Általában felelős műszaki vezető csak papíron van, és még sorolhatnám hosszasan.
– Mennyire erős, pontosabban mennyire maradt erős a konkurencia a környéken?
– Nagy a változás. Sok kisvállalkozónak nem volt tartaléka a válság éveire, kevés a munkalehetőség, ezért megszűntek. Ugyanakkor az ország minden szegletéből érkeznek ismeretlenek és ismerősök, akik a reális ár alá ígérnek, aztán valahogyan elkészülnek a munkával. Jobb esetben elmennek haza, rosszabb esetben teljesen eltűnnek.
– Előnyben részesítik a megyei illetve a városi beruházásoknál a helyi cégeket?
– Nem. Félreértés ne essék, nem a korrupcióról van szó, egyszerűen arról, hogy az úgynevezett végső árfelajánlást – és most nem a közbeszerzési eljárásokról beszélek – igazán kaphatnának helyi cégek. Régen volt ilyen, ma elfelejtették.
– Sokat hallani a megbízhatatlan alvállalkozókról, a körbetartozásokról. Komárom-Esztergom megyében is elkeserítő a helyzet?
– A kivitelezés oldaláról megközelítve: az alacsony áron megnyert projekt hiányzó pénzét a fővállalkozó az alvállalkozók,kereskedők ki nem fizetéséből és minőségi kifogással csökkentet összegek kifizetéséből pótolja. Ezek általában soha be nem folyó összegek, és tartozásként kezeljük. A másik a megrendelői finanszírozás: az uniós támogatásból megvalósulófejlesztéseknél nagyon hosszú a projekt elszámolás és a támogatási pénzek utalása, a banki finanszírozás nehézkes, drága, de leginkább nincs. Kezelhetetlenek a fizetési határidők. Ördögi spirál, nincsen olyan vállalkozás, amely ne szenvedne ezek valamelyikétől.
– A szakképzés változásairól mi a véleménye?
– Általában hat tanuló van a T-Mátrixnál, kőművesek, burkolók. Tragikus a helyzet. Soroljam? A hozzáállásuk a munkához, a felfogásuk az életről, a tudásszintjük a szakmától a matekon át a legegyszerűbb kommunikációig, mint a köszönés vagy a telefonálás, ha nincs kedve bejönni dolgozni. Nem dolgozni, és sok pénzt keresni, ez a jelszavuk. Próbáljuk nevelni, tanítani őket, ők a jövő munkaerői. Nagy harc, de valljuk, csinálni kell. Vagyunk így még néhányan.
– Jobb lesz a helyzet a hiányszakmákban pár év múlva?
– Megint az a válaszom, hogy nem. A kiválóak és a jók elmennek szerencsét próbálni külföldre. Sokan ott maradnak, akik hazajönnek, azok már nem olyan jók. Mivel nagyon kevés a munka, ebből fakadóan nagy a bizonytalanság, alacsonyak a bérek, beállnak a multikhoz, szakmát váltanak, eltűnnek a süllyesztőben.
– Milyen beruházások várhatóak jövőre? Legalább az európai uniós támogatású projektek száma a mostani szinten marad Ön szerint?
– Fogalmam sincs. Három hónapra látok előre, szerencsére januárig teljes kapacitással tudunk dolgozni. Most húszan vagyunk főállásban, de az alvállalkozókkal együtt ötszöröse is lehet ez a szám. A fejlesztésben gondolkodóknak a piac elvárásaihoz kell igazodni, de most minden bizonytalan. Ezen felül a kkv-szektorban a pályázati pénzekhez szükséges önerő sem áll rendelkezésre legtöbbször és a banki finanszírozás is szinte elérhetetlen, nem beszélve a kamatterhekről.
NÉVJEGY – Ádám Katalin
Született: Tatabányán, 1959. április 19-én.Iskolák: A székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán kapott közgazdász diplomát, regisztrált mérlegképes könyvelő és adótanácsadó
Munkahelyek: A KOMÉP a kilencvenes évek elejéig, majd a T-Mátrix Kft. tulajdonos-ügyvezetője 1994-től
Család: Férje, Miklós villanyszerelő vállalkozó, gyermeke, a 37 éves Miklós kertészmérnök, mérnök-közgazdász
Hobbi: Nordic Walking, jóga, szaunázás, színház
Iskolák: A székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán kapott közgazdász diplomát, regisztrált mérlegképes könyvelő és adótanácsadó
Munkahelyek: A KOMÉP a kilencvenes évek elejéig, majd a T-Mátrix Kft. tulajdonos-ügyvezetője 1994-től
Család: Férje, Miklós villanyszerelő vállalkozó, gyermeke, a 37 éves Miklós kertészmérnök, mérnök-közgazdász
Hobbi: Nordic Walking, jóga, szaunázás, színház -->


